Zöld metróvonal (Stockholm)

Gröna linjen
Skanstull állomás
Skanstull állomás
Adatok
Ország Svédország
HelyszínStockholm község
Típus
  • metróvonal
  • branched subway line
HálózatStockholmi metró
Hálózat hossza41,25 km
Vonal hossza41,2 km
Állomások/megállók száma49
Nyomtávolság1435 mm
Áramellátás650 V DC, Harmadik sín
Feszültség650 V DC railway electrification
Üzemeltető
ÜzemeltetőStorstockholms Lokaltrafik
Gröna linjen (Svédország)
Gröna linjen
Gröna linjen
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 19′ 39″, k. h. 18° 03′ 17″59.327500°N 18.054719°EKoordináták: é. sz. 59° 19′ 39″, k. h. 18° 03′ 17″59.327500°N 18.054719°E
SablonWikidataSegítség
Útvonaldiagram
Hässelby strand (T19)
Hässelby gård
Johannelund
Vällingby
Råcksta
Blackeberg
Islandstorget
Ängbyplan
Åkeshov (T17)
Brommaplan
Abrahamsberg
Stora mossen
Alvik (T18)
Kristineberg
Thorildsplan
Fridhemsplan
St. Eriksplan
Odenplan
Rådmansgatan
Hötorget
( Piros vonal)
T-Centralen
Gamla Stan
Slussen
( Piros vonal)
Medborgarplatsen
Skanstull
Gullmarsplan
Skärmarbrink
Hammarbyhöjden
Björkhagen
Kärrtorp
Bagarmossen
Skarpnäck (T17)
Blåsut
Sandsborg
Skogskyrkogården
Tallkrogen
Gubbängen
Hökarängen
Farsta
Farsta strand (T18)
Globen
Enskede gård
Sockenplan
Svedmyra
Stureby
Bandhagen
Högdalen
Rågsved
Hagsätra (T19)

A zöld vonal (Gröna linjen) vagy Tub 1, ahogy az SL-en (Storstockholms Lokaltrafik) belül nevezik, egyike a három földalatti sínhálózatnak Stockholmban. Összesen 49 állomása van, amelyből 9 betonépítmény, 3 sziklába vájt és 37 felszíni állomás. A pálya teljes hossza 41 256 méter. A vonalon három járat közlekedik, a T17-es (Åkeshov–Skarpnäck), a T18-as (Alvik–Farsta strand) és a T19-es (Hässelby strand–Hagsätra). A vonalon átlagosan 482 000 utas utazik naponta és kb. 146 millió évente. A pálya nagyobb része föld felett halad, kivéve a város központi részeit.

Háttér

A zöld vonalnak négy ága van, Hässelby strand nyugatra valamint Hagsätra, Farsta strand és Skarpnäck délre. A leghosszabb alagutak a Gamla stanOdenplanSankt Eriksbron (3,4 km), SlussenSkanstullsbron (Södertunneln, 1,5 km) és S:t EriksbronLindhagensplan (Kungsholmen) (1,2 km). Az utazók könnyebbségére, az SL férfi hangot használ az állomások bemondására a délre tartó és női hangot az északra tartó szerelvényeken. A 10 legnagyobb állomás (felszálló utasok száma egy téli hétköznapon) a következő:

Nr Állomás Felszállók száma
1. T-Centralen (zöld vonal) 49 600
2. Slussen (zöld vonal) 42 900
3. Gullmarsplan 35 100
4. Hötorget 31 900
5. Fridhemsplan (zöld vonal) 29 800
6. Skanstull 28 100
7. Odenplan 25 800
8. Rådmansgatan 24 600
9. Medborgarplatsen 23 100
10. Alvik 22 600

Története

A pálya első részét a Slussen és Hökarängen állomások között 1950. október 1-jén nyitották meg. 1957-ben a központi részt (Hötorget-Slussen) helyezték üzembe, ami összekötötte a két korábban független déli és északi zöld vonalat. 1960-ig a jelenlegi hálózat fejlesztése lényegében befejeződött. 1971 és 1994 között még kisebb bővítéseket eszközöltek.

Skarpnäck a 100. és a legújabb állomása a stockholmi metróhálózatnak.

A vonal különböző szakaszait az alábbi sorrendben adták:

  • 1950: Slussen – Hökarängen
  • 1951: Gullmarsplan – Stureby
  • 1952: Hötorget – Vällingby
  • 1954: Stureby – Högdalen
  • 1956: Vällingby – Hässelby Gård
  • 1957: Hötorget – Slussen
  • 1958: Skärmarbrink – Hammarbyhöjden
  • 1958: Hässelby gård – Hässelby Strand
  • 1958: Hökarängen – Farsta
  • 1958: Hammarbyhöjden – Bagarmossen
  • 1959: Högdalen – Rågsved
  • 1960: Rågsved – Hagsätra
  • 1971: Farsta – Farsta Strand
  • 1994: Bagarmossen – Skarpnäck

Több szakasza mint villamosvonal működött, mielőtt átalakították földalatti vonalnak:

  • Södertunneln (Déli alagút) 1933-ban épült
  • Tranebergsbron (Traneberg híd) villamossínekkel 1934-ben épült
  • Skanstullsbron (Skanstull híd) 1946-ban avatták fel villamosvonallal, de már a jövendő földalattira tervezve
  • Ängbybanan, Alvik–Åkeshov, 1944-ben adták át
  • Örbybanan (Örby-vonal), Globen–Stureby (mint villamosjárat Örby-ig), 1930. október 1-jén nyílt meg, a legrégebbi vonala a földalatti hálózatnak

A fő különbség a villamosvonal és a földalatti vonal között az, hogy a villamosnak légi villanyvezetéke és rövidebb peronjai voltak a sínek két oldalán, míg a földalattinak maga a sín a villanyvezeték és hosszabb peronjai vannak a sínek között. Kereszteződések nem megengedettek a földalatti vonalakon, ezért a korábbi villamos vonalakat ennek megfelelően átépítették.

Állomások

Felújítások

A Skärmarbrink–Farsta strand közötti szakaszt 2008. március 25. – 2008. augusztus 17. között lezárták felújítás miatt. Ez idő alatt a forgalmat pótlóbuszok bonyolították le. A Skärmarbrink állomás működött a másik irányba haladó forgalomnak.

A Gullmarsplan–Hagsätra-szakasz a 2011. március 21. – 2001. szeptember 25. közötti időszakban volt lezárva javítások miatt. Ugyancsak pótlóbuszok bonyolították a forgalmat.

2014. július 11. – 2014. július 27. között az Alvik–Brommaplan-szakaszt zárták le karbantartás miatt. Ekkor az Alvik és Åkeshov közötti hat acélhidat kellett kicserélni. Ez alatt az idő alatt itt is pótlóbuszok teljesítettek szolgálatot.

Tervezett felújítások

Valamikor 2018–2020 között tervezik a Brommaplan–Hässelby-szakaszon a pálya és az állomások karbantartását. A felújítás, s ezzel a forgalom szünetelése az útvonalon körülbelül hét hónapig fog tartani. Ebben az időszakban pótlóbuszok biztosítják a tömegközlekedést.

A Götgatan alagút (Medborgarplatsen–Skanstull-szakaszon) szintén felújításra szorul, ami azt jelenti, hogy a javítások alatt a közlekedést pótlóbuszokkal fogják megoldani. A megyei tanács most vizsgálja az alagutak állapotát, valamint a felújítással járó költségeket és annak időtartamát.

Bővítés

2020-ban megkezdődött egy új ág építése az Odenplan meglévő állomástól az Arenastaden állomásig, a Hagastaden és Hagalund közbeeső állomásokkal. Eredetileg ez egy külön vonal, a sárga, lett volna amelynek most egy más útvonala lesz. Az új szakasz tervezett építési ideje 8 év.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gröna linjen metróállomás című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gröna linjen (Stockholm) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információ