A jogot Göttingenben végezte, ahol azonban 1823-ban mint lázítót vizsgálati fogságba vetettek és öt évi fogságra ítélték. Amint a börtönből kikerült, Hannoverben történelmi előadásokat tartott, 1831-ben pedig az ilfeldi pedagógium tanára lett. 1838-ban a göttingeni hét tanárnak elbocsáttatása alkalmával, egyetemi tanárnak hiíták meg Dahlmann helyére. Hannover annexióját a poroszok által mélyen fájlalta. 1841-től 1845-ig szerkesztette a Göttinger gelehrten Anzeigen című folyóiratot.
Művei
Geschichte der Kämpfe Frankreichs in Italien von 1494 bis 1515 (Hannover, 1833-35, 2 kötet)
Magnus II., Herzog zu Braunschweig und Lüneburg (Lüneburg, 1836)
Geschichte der Lande Braunschweig und Lüneburg (1837-38, 2 kötet, 2 kiad., Göttingen, 1855-57, 3 kötet)
Elisabeth, Herzogin von Braunschweig-Lüneburg (1839)
Handbuch der neuern Geschichte (Jena, 1840-44, 3 kötet)
Mitteilungen aus dem Leben von Michael Neander (Göttingen, 1841)
Geschichte des Ausgangs des Tempelherrenordens (Stuttgart, 1846)
Darstellungen aus der innern Geschichte Sapniens während des 15., 16. und 17. Jahrhunderts (Göttingen, 1850)
Das Leben des Don Juan d'Austria (Gotha, 1865)
Das Kurfürstentum Hannover unter zehnjähriger Fremdherrschaft, 1803-13 (Jena, 1867)
