PROFILPELAJAR.COM

A védett faj kifejezés alatt az adott földrajzi területen természetvédelmi oltalom alatt álló faj fogalma értendő. A kifejezés vonatkozhat állat- és növényfajokra egyaránt, a védelmet általában a fajnak (vagy a faj adott területen élő populációjának) a veszélyeztetettsége indokolja.

Állatok esetében a fogalom ellentétpárja (hozzávetőlegesen) a vadászható (szabadon elejthető, befogható) faj, de a két fogalomkör határvonala nem húzható meg élesen, mert a vadászható fajok egy része is csak korlátozott módon elejthető, és a védett fajok között is akadnak olyanok, amelyek egyedei bizonyos körülmények között (például nagyfokú gazdasági károkozás vagy annak veszélye esetén) elejthetőek.

Növények esetében a fogalomnak nincs igazán kialakult ellentétpárja, a nem védett növényfajok lehetnek gyomfajok, erdő-, mezőgazdasági, gyógyászati vagy ipari hasznosítású vad növényfajok és termesztett kultúrfajok egyaránt.

A védett faj fogalma az állatvilágban

A közvélemény és a szakmai nyelv is a vadászható fajokat általában úgy tekinti, mintha azok "védtelenek" lennének. Ennek oka, hogy a vadon élő fajok védetté nyilvánítása - a XIX. század végi kezdetektől fogva - hasznosításuk (vadászat, csapdázás, madárhálózás) vagy irtásuk (kártékony fajok, kártevők, dúvad) megtiltását jelentette. Ez a szemlélet mind a mai napig szakmai körökben is él és nehezen változik. A vadászati jogszabályok változásából azonban egyértelműen kimutatható, hogy a modern vadászati jog súlypontja a vadászati jogok védelméről áthelyeződött a biológiai sokféleség védelmére, a vadon élő állatok egészséges állományainak fenntartására és tartamos hasznosításukra, valamint az élőhelyek védelmére.

A vadászati jogszabályok a következők meghatározásával biztosíthatják a vadászható fajok (vad) védelmét:

az adott faj mikor vadászható (vadászidény).
a vadászat hol gyakorolható (vadászterület).
jogszerűen kik vadászhatnak (vadászok, azaz vadászati engedéllyel rendelkező személyek).
egyes vadfajok esetében milyen eszközök használhatók (vadászfegyverek, képzett vadászebek, ragadozó madarak).
az egyes vadfajok esetében milyen vadászati módok alkalmazhatók (egyéni vadászat, társas vadászat).
az idényen belül mely napokon lehet vadászni (a hét bizonyos napjainak tiltása), valamint a nap mely részében lehet vadászni (pl. éjszakai vadászat tiltása).
az egyes vadfajokból idényenként (vadgazdálkodási tervezés) vagy vadásznaponként (napi terítékkvóta) mennyi ejthető el.

A magyar vadászati jogszabályok ezeket az előírásokat a Berni egyezmény,^[1] valamint az EU madárvédelmi irányelve^[2] és élőhelyvédelmi irányelve^[3] alapján tartalmazzák.

A fentieken túl meg kell említeni a vad élőhelyének védelmét és fejlesztését, valamint a vadászterület őrzését, amivel a vadászok szintén hozzájárulhatnak a vadon élő állatok védelméhez.

A védett faj fogalma a növényvilágban

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

Szakirodalom

Csányi, S. 2005. A vadgazdálkodás és a vadászat az Európai Unióban. Országos Vadgazdálkodási Adattár, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, Gödöllő. 18pp. (2. kiadás)
Csányi, S. 2006. Az államigazgatási feladatokkal kapcsolatos jogi fogalmak. 200-209. oldal in: Heltay, I. és Kabai, P. (szerk.) Hivatásos vadászok kézikönyve. I. Országos Magyar Vadászkamara, Budapest
Csányi, S. 2006. Vadgazdálkodási és vadászati vonatkozású nemzetközi természetvédelmi egyezmények. 312-329. oldal in: Heltay, I. és Kabai, P. (szerk.) Hivatásos vadászok kézikönyve. I. Országos Magyar Vadászkamara, Budapest
Csányi, S. és Heltai, M. 2006. Vadászati jog és igazgatás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. 61pp. (v4.00 kiadás)
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.,
Vadon élő állatok védelmét az 1996. évi LIII. törvény szabályozza