Várdai Béla
Született	1879. július 1. Németszentmihály
Elhunyt	1953. február 23. (73 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	középiskolai tanár irodalomtörténész
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Várdai Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Várdai Béla, születési nevén Weismann Béla (Németszentmihály, 1879. július 1. – Budapest, 1953. február 23.) gimnáziumi tanár, irodalomtörténész.

Szatmárnémetiben érettségizett, a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1900–1904 között Beöthy Zsolt mellett az egyetem esztétikai gyűjteményének gyakornoka, 1905-től 1913-ig az III. kerületi állami főgimnázium magyar és latin szakos tanára volt. majd 1913-tól 1939-es nyugdíjazásáig a X. kerületi tisztviselőtelepi gimnázium tanára. 1911–1912 között Franciaországban a francia katolikus irodalmat tanulmányozta.

1932-től címzetes iskolaigazgatóként, 1936-tól iskolalátogatóként dolgozott.

Munkássága során megvédte Madách Imre Az ember tragédiáját a túlzó katolikusok borúlátó vádjával szemben, megmentette a feledéstől Gárdonyi Géza hátrahagyott műveit, katolikus erkölcsi szempontból elemezte Herczeg Ferenc regényeit.

• Vida Jeromos poetikája. Ford. tanulmánnyal és jegyz. Budapest, 1900
• Tallérosy Zebulon Mindenváró Ádámhoz. Írta Jókai Mór. Bev. és jegyz. Uo., 1900 (M. Kvt. 193.)
• Petőfi Sándorról. Írta Jókai Mór. Bev. és jegyz. Uo., 1902 (Uaz 191.)
• A Jugurtha háború. Írta C. Salustius Crispus. Lat-ból ford. és bev. Uo., 1903 (Uaz 352/3.)
• Márczius 15-e. Felolv. Uo., 1905
• Hannibal útja az Alpeseken át. A rómaiak tört-ének XXI. kv-e. Írta Titus Livius. Lat-ból ford. és bev. Uo., 1906 (M. Kvt. 450/1.)
• Salamon Ferenc aesthetikai munkássága. Uo., 1907
• Egressy Gábor mint Shakespeare színész. Uo., 1909 (Klny. M. Shakespeare Társ.)
• Mikszáth Kálmán. Uo., 1910
• Benedetto Croce aesthetikája és legújabb irod-unk. Uo., 1911 (Klny. B. Szle)
• Katholicizmus és irod. Uo., 1921
• Ritkaságok régi boltja. Reg. Írta Ch. Dickens. Ford. Uo., 1922 (2. kiad. 1947)
• Madách Imre és Az ember tragédiája. Uo., 1924
• A 100 é. Manzoni-regény. Uo., 1927
• Benedetto Croce újabb esztétikai művei. Uo., 1928 (Klny. B. Szle)
• Dürer Albert. Uo., 1928
• Mo-i Szt Erzsébet. Írta Horn Emil. Rada István ford-át átd. Uo., 1931
• Masolini. Reg. Írta Tárczai György. Életr., bev. és tanulm. 2. kiad. Uo., 1933
• A m. irod. tört. írás örömünnepére. Uo., 1934
• Szatmári képek. Uo., 1936 (Klny. B. Szle)
• Pály Ede r. tag emlékezete. Uo., 1937 (A SZIA emlékbeszédei II. 7.)
• Divald Kornél pályakezdése. Uo., 1941 (Klny. SZIA Értes.)
• Rab m. tájakon. Uo., 1941. – Beszédei. Uo., 1943 (Klny. SZIA Értes.)
• Kincs István írói félszázada. Uo., 1942
• Gyászbeszédei. Uo., 1943 (Klny. SZIA Értes.)
• II. Rákóczi Ferenc elmélkedései és fohászai. A lat. és fr. szövegekből vál. és ford. Uo., 1946
• Mihályfi Ákossal 1922–28: társszerk., 1929. I–1933. XII: szerk. a Kat. Szlét, melytől önként megvált, amikor a folyóir-ból az elméleti cikkek miatt ki kellett hagynia a szépirod-at; szerk. 1929: A SZIA Nyelv- és Széptud. O. Értekezéseit.

V. (Kat. Szle 1924); v.b. (Kat. Szle 1921/23).

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3   [1]

• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  

1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html