1967–1971 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait német–angol szakon, emellett szociológiát és pszichológiát is hallgatott.[2] Ezt követően a Magyar Rádióban kezdett dolgozni. A művészetek iránti szenvedélyese érdeklődése alapján az irodalom, a film, a színház, a képzőművészet, a tánc, a zene és ezek alkotói riporteri kutatására szakosodott.
Korábban népszerű rádiós műsorok munkatársa volt (Táskarádió, Diáktarisznya, Segíthetünk?, Ötödik sebesség, Láttuk-Hallottuk, Gondolat-jel, 168 óra stb.). Az 1990-es években televíziós műsoroknál is közreműködött. 2005-ben rádiós riporteri, szerkesztői, műsorvezetői tevékenységének elismeréseképpen Joseph Pulitzer-emlékdíjjal jutalmazták.[3] Szerkesztette a Kincs, ami van. Kultúra c. NKÖM-kiadványt (2003-2009). 2007-ben sokakkal együtt eltávolították a Magyar Rádiótól.[4]
↑Váradi Júlia: Apa és lánya beszélgetnek…. epiteszforum.hu, 2009. július 13. (Hozzáférés: 2014. november 6.)
↑Váradi Júlia. Hübners Who is Who. (Hozzáférés: 2014. november 6.)
↑Díjazottak teljes listája. Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány. [2010. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 6.)