Vágó László

Vágó László
Rippl-Rónai József portréja Vágó Lászlóról
Rippl-Rónai József portréja Vágó Lászlóról
SzületettWeinberger László
1875. március 30.
Nagyvárad
Elhunyt1933. december 30. (58 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeFarkasréti izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágó László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vágó László, született Weinberger László[1] (Nagyvárad, 1875. március 30. – Budapest, 1933. december 30.[2]) magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, öccsével, Vágó Józseffel számos jelentős épület tervezője.

Családja

Weinberger Mihály (1837–1917) nagyváradi fűszerkereskedő és Markovics Jozefa (1845–1905) harmadik fiaként született. A családnevüket 1898-ban változtatták Vágóra.[3] Testvérei Vágó Jenő kereskedő, Vágó Béla színész, rendező, Vágó József építész, Vágó Géza színész, színműíró, Vágó Győző (1884. július 13. Nagyvárad - 1944. október 25. Auschwitz) iparművész, Vágó Rózsa és Vágó Szeréna. Unokaöccse Pierre Vago építész. Házastársa Katzburg Jolán volt, akivel 1907. október 5-én Budapesten kötött házasságot.[4]

Életútja

Rippl-Rónai József pasztellképe Vágó Józsefnéről
Vágó József sírja a Farkasréti zsidó temetőben általa tervezett épületek képeivel

Igen mélyről indulva kőműves inasként kezdte a szakmát 13 évesen. 1888. július 1-től 1889. augusztus 15-ig Rendes Vilmos nagyváradi építésznél, 1889. szeptember 1-től 1890. május 1-ig Quittner Zsigmond műépítésznél és 1890. június 1-től augusztus 10-ig Schubert és Hickisch építőmestereknél volt gyakorlaton Budapesten.[5] A fiatal kőműves tehetsége már ekkor megmutatkozott, 1889-ben az nagyváradi iparostanoncok munkakiállításán első osztályú díjat nyert.[6] Tanulmányait az Állami Felső Ipariskola Építészeti Szakosztályában folytatta 1890 szeptemberétől.[7] Az iskolai évkönyvek szerint a nyári szünidőkben Rendes Vilmosnál gyakornokoskodott, az ipariskolában 1893-ban végzett.[8] 1897 körül társult a pilseni születésű Bartunek Ferenc építésszel, közös irodájuk néhány éves fennállása alatt több bérházat is sikerült megvalósítani. Weillisch Alfréd irodájában a pesti izraelita fiú árvák Városligeti fasor 27. alatti otthonának egyes korabeli források szerint a tervezője,[9] mások szerint viszont a kivitelezés vezetője volt,[10] melyet 1900-ban adtak át.. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1899. évi nagypályázatára benyújtott pályatervével, a "Gellérthegy oldalának az Erzsébet híd előtt architektonikus kiképzésére", elnyerte az egylet nagy aranyérmét. Ugyanebben az évben Scheer Izidorral és az ekkor még egyetemista öccsével elindultak a lipótvárosi zsinagóga tervpályázatán, tervük megvételben részesült.

Külföldi utazását követően öccsével, Vágó Józseffel nyitotta meg közös irodáját Budapesten 1902-ben. Együtt tervezték a budapesti Nemzeti Szalont (1906), a Gutenberg-házat (1906), a Feld-féle Városligeti Színkört (1908), az Árkád-bazárt (1908), valamint a debreceni Alföldi Takarékpénztár Székházát (1911).

1911-től már külön dolgoztak. Vágó László bérházak, villák, illetőleg színházak tervezésével foglalkozott (a budapesti Attila út bérházai, 1911–14; a miskolci Nemzeti Színház, a budapesti Vígszínház és a Parisiana mulató átépítése, 1911-től). Az 1920-as évek végén Faragó Ferenccel együtt tervezte meg a budapesti Dohány utcai zsinagóga kultúrházát, a temetőudvart valamint a hősök templomát. 1928-ban belépett a CIAM-csoportba.

A budapesti Farkasréti Izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, sírkövét, amely a testvérével közösen tervezett legjelentősebb épületek domborművei díszítenek, Vidor Emil tervezte.

Fontosabb építészeti művei

  • Vágó László sírja a Farkasréti zsidó temetőben
    1897. Késmárky és Illés bérháza, Budapest V., Kossuth Lajos utca 12. (Bartunek Ferenccel)
  • 1897. Mendelssohn J. Gyula és neje bérháza, Budapest XIII., Hegedűs Gyula utca 6. (Bartunek Ferenccel, háborús sérülései miatt 1945-ben lebontották.)
  • 1897. Mendelssohn J. Gyula és neje bérháza, Budapest VII., Bethlen Gábor utca 41. – Peterdy utca 1. (Bartunek Ferenccel, átalakítva)
  • 1899. Szirch Antal bérháza, Budapest XI., Bartók Béla út 14. – Csiky utca 4. (Bartunek Ferenccel, háborús sérülései miatt részben átalakították)
  • 1899. Szirch Antal bérháza, Budapest XI., Budafoki út 13. – Csiky utca 2. (Bartunek Ferenccel)
  • 1900 Pesti izraelita fiúárvaház, Budapest VII., Városligeti fasor 27. (Wellisch Alfréd irodájában)
  • 1902 Nyíregyháza, zsinagóga kibővítése
  • 1903. Brandstadler Izsák bérháza, Budapest VII., Síp utca 16. – Wesselényi utca 14. (Vágó Józseffel)
  • 1903. Lakóház átalakítása, Budapest V., Kossuth Lajos utca 12.
  • 1903–1904. Neuschlosz-bérház, Budapest V., Báthory utca 5. (Vágó Józseffel, Alpár Ignác neve alatt)
  • 1904–1905. Grünwald testvérek bérháza, Budapest XIII., Visegrádi utca 17. - Radnóti Miklós utca 12. (Vágó Józseffel)
  • 1905. Schön Rezső bérháza, Budapest IX., Boráros tér 2. (Vágó Józseffel)
  • 1905-1906. Hérmán-bérház, Budapest IX., Mester utca 3. – Angyal utca 11. (Vágó Józseffel)
  • 1905. Vágó-ház, Nagyvárad, Kapucinus (gen. Traian Mosoiu) utca 14. (Vágó Józseffel)
  • 1906. Dömötör Miksa bérháza, Szabadka, Trg 29. Novembra 3. (Vágó Józseffel)
  • 1905–1908. Gresham-palota, Budapest V., Széchenyi István tér 5. (Vágó Józseffel, Quittner Zsigmond irodájában)
  • 1906. Nemzeti Szalon (Hauszmann Alajos kioszkjának átépítésével), Budapest V., Erzsébet tér (Vágó Józseffel; elpusztult)
  • 1906–1907. Gutenberg-otthon, Budapest VIII., Gutenberg tér 4. (Vágó Józseffel)
  • 1908. Városligeti Színkör, Budapest XIV., Dózsa György út és Ajtósi Dürer sor sarok (Vágó Józseffel; elpusztult)
  • 1908–1909. Késmárky és Illés Árkád bazára, Budapest VII., Dohány utca 22-24. (Vágó Józseffel)
  • 1908–1909. Havasi Gyula és Vágó László bérháza, Budapest VIII., Népszínház utca 25. – Fecske utca 1. (Vágó Józseffel)
  • 1909 Világosság nyomda, Budapest VIII., Tolnai Lajos utca 4. (Vágó Józseffel)
  • 1908-1909. Kislakásos bérházak, VIII. Budapest, Százados út - Szörény utca - Hungária körút (Vágó Józseffel; nem valósult meg)
  • 1909. Petőfi Múzeum (a Jókai-ház átalakítása), Budapest VI., Bajza u. 39. (Vágó Józseffel; elpusztult)
  • 1909-1910. Darvas–La Roche-ház, Nagyvárad, Rimanóczy Kálmán (Áldás, Iosif Vulcan) utca 11. (Vágó Józseffel)
  • 1909-1910. Alföldi Takarékpénztár, Debrecen (Vágó Józseffel; elpusztult)
  • 1910–1911. Moskovits-palota, Nagyvárad, Zöldfa (Vasile Alexandri) utca 1. (Vágó Józseffel)
  • 1911–1912. Vágó László ikerbérháza, Budapest I., Attila út 35–37. – Váralja utca 17–19. – Attila köz 2. (a 35. teljesen átalakítva)
  • 1911–1913. Magyar Általános Ingatlanbank Rt. ikerbérháza, Budapest XI., Fehérvári út 46–48. (1952-ben államosítva, díszes homlokzata 1977 után leegyszerűsítve)[11]
  • 1912. Vojnić Piroska lakóháza, Szabadka, Fasizmus áldozatainak tere 14.[12] (korábban József tervezésének gondolták)
  • 1913. Művészház átalakítása, Budapest, Rózsa utca 61. - Szekfű utca 4. (átalakítva)[13]
  • 1914. Magyar Színház átalakítása, Budapest, Hevesi Sándor tér 4. (átalakítva)
  • 1914–1916. Urbs Építkezési rt. bérháza, Budapest, Bartók Béla út 52.
  • 1914–1918. Schwartzer-szanatórium több épülete (elpusztult), Budapest, Ráth György utca 7–11. – Kékgolyó utca 3–13.
  • 1916. Schwartzer-féle szanatórium rt. kocsiszín toldaléka, Budapest, Kékgolyó utca 6. (elpusztult)
  • 1917 Népopera belső átalakítása Városi színházzá, Budapest, II. János Pál pápa tér (átalakítva)
  • 1918 Margitszigeti színkör (elpusztult)
  • 1918 Király színház belső átalakítása, Budapest, Király utca 71. (elpusztult)
  • 1921. Parisiana mulató átalakítása Blaha Lujza színházzá, Budapest, Paulay Ede utca 35. (részben átalakítva)
  • 1922 Fővárosi Orfeum átalakítása Fővárosi Színházzá, (ma Operettszínház), Budapest, Nagymező utca 17. Málnai Bélával és Szentgyörgyi Istvánnal
  • 1922 Cercle des Étrangers mulató belső, Erzsébet krt. 53.
  • 1923 Radius mozi belső átalakítása Renaissance színházzá (ma Thália színház), Budapest, Nagymező utca 22-24.
  • 1923. Műterem Komlós Jenő bérházának udvarán, Budapest, Városmajor utca 10. – Gyógyfű utca 9. (elpusztult)
  • 1924 Király színház belső átalakítása, Budapest, Király utca 71. (elpusztult)
  • 1925. Miskolci színház átalakítása, Déryné utca 1.
  • 1925 Opera kávéház, Budapest, Andrássy út 24. - Hajós utca 5. (átalakítva)
  • 1926 Lipótvárosi kaszinó átépítése, Budapest, Nádor utca 10. - Zrinyi utca 5. (átalakítva)
  • 1926 Miskolc, Korona szálló átépítése
  • 1927 Ford autószalon és iroda, Budapest V., Kossuth Lajos utca 12. (átalakítva)
  • 1927 Magyar Általános Ingatlanbank rt. bérháza az udvarban, Budapest, VIII. Rákóczi út 61.
  • 1927 Magyar Általános Ingatlanbank rt. bérházára emeletráépítés, Budapest, Üllői út 11–13.
  • 1927-28 Magyar Általános Ingatlanbank rt. bérháza, Budapest, Üllői út 38-44. - Corvin köz 1-3. - József körút 86. (József körúti oldalát az 1950-es években elbontották)[14]
  • 1927-28 Goór Lajosné iker bérháza, Budapest, Hermina út 35. 37.
  • 1928 Jardin de Paris mulató újjáépítése, Budapest, Erzsébet királyné útja 1. (elpusztult)
  • 1928–1929. Hungária Fürdő rt. lakóháza, Budapest, Dohány utca 46. – Klauzál utca 4.
  • 1929–1930. Hoffmann Ödön és Beöthy Lászlóné lakóházának átalakítása, Budapest I., Logodi utca 33. – Bugát utca 4.
  • 1930–1931. Hősök temploma, Budapest, Dohány utca 2–6. – Wesselényi utca 1–5. (Faragó Ferenccel)
  • 1931. Fejér és Dános cég kislakásos mintatelepének két családi háza, Budapest, Napraforgó utca 1. Napraforgó utca 11.
  • 1932–1933. dr. Rassay Károly villájának bővítése, Budapest, Bolyai utca 9., (eredeti: Székely Béla, 1926–1927)
  • 1932 "Esti Kurir" weekend háza, Budapest, Római part

Tervpályázatok

  • 1899 Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagypályázata az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a Gellérthegynek építőművészeti kiképzésére, "Képzőművészeti címerpajzs" jeligéjű terve elnyerte az egylet nagy aranyéremét[15]
  • 1899 Lipótvárosi zsinagóga ("Nyolc lépcsőház" jeligéjű megvett terv) Scheer Izidorral és Vágó Józseffel[16]
  • 1900 Szent Gellért szobor elhelyezésére és környezetének művészi kiképzése ("Buda" jeligéjű megvett terv)[17]
  • 1902 Arad, kultúrpalota (2. díj) Vágó Józseffel[18]
  • 1902 Vörösmarty-szobor (II. kategóriába sorolt terv) Jankovich Gyula szobrászművésszel
  • 1902 Millacher-kút, Jankovich Gyula szobrászművésszel
  • 1903 Besztercebánya, kereskedelmi- és iparkamara székháza ("Városczímer" jeligéjű megvett terv) Vágó Józseffel[19]
  • 1904 Nagykanizsa, főgimnázium ("Mens sana" jeligéjű megvett terv) Vágó Józseffel[20]
  • 1904 Sáros fürdő újjáépítése ("Bellevue" jeligéjű pályaterv) Vágó Józseffel[21]
  • 1904 Rudas fürdő kibővítése ("Kis beépítés" jeligéjű díjazott terv) Vágó Józseffel[22]
  • 1905 Kultuszminisztérium székháza ("Salle des Pasperdus" jeligéjű megvett terv) Vágó Józseffel[23]
  • 1905 VI. kerületi főgimnázium (Modern nevelés" jeligéjű 2. díjas terv) Vágó Józseffel[24]
  • 1906 Palics, fürdő ("Bácska II," 1. díjas terv) Vágó Józseffel[25]
  • 1907 Általános Munkásbetegsegélyző Pénztár Dob utcai székháza (1. díj) Vágó Józseffel[26]
  • 1907 Pesti izraelita szeretetház (díjazott terv) Vágó Józseffel
  • 1908 Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) székháza, Dózsa György út 68. - Dembinszky utca sarok (1. díj) Vágó Józseffel[27]
  • 1908 A Kereskedelmi Utazók Egyesületi háza, Jókai utca 4. - Ó utca 51. (2. díj) Vágó Józseffel[28]
  • 1911 Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár székháza, Fiumei út (3. díj) Vágó Józseffel[29]
  • 1913 A budapesti városháza elhelyezésével kapcsolatos városrészek szabályozása (Erzsébet tér, Andrássy út torkolata) ("1913" jeligéjű díjazott terv)[30]
  • 1913 Trieszti Általános Biztosító Társulat budapesti székháza ("Centrális" jeligéjű 2. díjas terv)
  • 1914 Rezső téri Ferenc József jubileumi templom
  • 1916: „Isten kardja” első világháborús hősi emlékmű, Budapest[31]
  • 1916 Erzsébet királyné emlékmű, Radnai Béla szobrásszal
  • 1926. Székesfőváros Elektromos Művének bérháza, Budapest, Fehérvári út 88/A–B. – Hengermalom út 2. (megvétel)
  • 1926 Győr, városi színház átépítése ("Kisfaludy Károly" jeligéjű 2. díjas terv)
  • 1928 Zsidó hitközség kultúrháza, Budapest, Dohány utca, (díjazott terv)
  • 1929 Győr, városi színház (megvétel)
  • 1931. Budapest, a Vigadó tér rendezési terve
  • 1932 k. Budapest, a Clark Ádám tér rendezési terve
  • 1932 k. Budapest, a Széchényi tér rendezési terve
  • 1933 Tabán városrendezése

Képgaléria

  • Lakóház, Budapest, Síp utca 16. (Vágó Józseffel)
    Lakóház, Budapest, Síp utca 16. (Vágó Józseffel)
  • Gutenberg-otthon, Budapest, Gutenberg tér 4. (Vágó Józseffel)
    Gutenberg-otthon, Budapest, Gutenberg tér 4. (Vágó Józseffel)
  • Nemzeti Szalon, Budapest, Erzsébet tér (Vágó Józseffel)
    Nemzeti Szalon, Budapest, Erzsébet tér (Vágó Józseffel)
  • A Nemzeti Szalon bejárata
    A Nemzeti Szalon bejárata
  • Budapest, Fehérvári út 46–48.
    Budapest, Fehérvári út 46–48.
  • Lakóház, Budapest, Népszínház utca 25. – Fecske utca 1. (Vágó Józseffel)
    Lakóház, Budapest, Népszínház utca 25. – Fecske utca 1. (Vágó Józseffel)
  • A Boráros téri lakóház kapuja (Budapest, Vágó Józseffel)
    A Boráros téri lakóház kapuja (Budapest, Vágó Józseffel)
  • Az Árkád Bazár homlokzatának részlete, Budapest, Dohány utca 22-24. (Vágó Józseffel)
    Az Árkád Bazár homlokzatának részlete, Budapest, Dohány utca 22-24. (Vágó Józseffel)
  • Lakóház, Napraforgó utca 11., Budapest
    Lakóház, Napraforgó utca 11., Budapest

Jegyzetek

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 6078/1898. MNL-OL 30808. mikrofilm 937. kép 3. karton Névváltoztatási kimutatások 1898. év 101. oldal 26. sor
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 2434/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  3. ↑ „Budapesti Közlöny, (32. évfolyam) 1898. február 4. 27. szám p. 1.”. 
  4. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 450/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  5. ↑ „Értesítő a Budapesti Állami Közép Ipariskola 1890-91 tizenkettedik tanévéről. szerk. Hegegűs Károly, Budapest 1891 p. 69.”. 
  6. ↑ „Alföldi Iparlap, (8. évfolyam) 1889. július 7, 27. szám p. 5.”. 
  7. ↑ Értesítő a Budapesti Állami Közép Ipariskola 1890-91 tizenkettedik tanévéről. szerk. Hegedűs Károly, Budapest 1891 p. 68. 
  8. ↑ Értesítő a Budapesti Állami Közép Ipariskola 1893-1894 tizenötödik tanévéről. szerk Hegedűs Károly, Budapest 1984. p. 140. 
  9. ↑ „Pesti Hírlap, 1900. december 13 (22. évfolyam 343. szám) p, 11.”. 
  10. ↑ „Egyenlőség, (19. évfolyam) 1900. december 23. 51. szám p. 9.”. 
  11. ↑ Fehérvári út, a túloldalon a 44. és 46-os számú házak, 1977 - Fortepan archívum
  12. ↑ Viktorija Aladžić: A szecesszió születése Szabadkán.
  13. ↑ Kalauz a művészház palotafelavató kiállítására. Szerkesztette Rózsa Miklós. Budapest, 1913. 
  14. ↑ https://budapest100.hu/house/corvin-koz-1-a-b-3-a-b-jozsef-korut-86-ulloi-ut-38-44/
  15. ↑ „A Gellért-hegyi czitadella lebontása. Vasárnapi Ujság 1899 (46. évfolyam 19. szám) pp 308-309.; Épitő Ipar, (24. évfolyam) 1900. január 25. / 4. (1203.) szám pp. 23-25.”. 
  16. ↑ „Épitő Ipar, (23. évfolyam) 1899. március 23. / 12. (1159.) szám p. 87.”. 
  17. ↑ „Fővárosi Közlöny, (11. évfolyam) 1900. május 1. 36. szám p. 605.”. 
  18. ↑ „Az aradi kulturpalota. Vasárnapi Ujság 1902 (69. évfolyam) 21. szám p. 338.”. 
  19. ↑ „Magyar pályázatok 1903. 10. szám (1. évfolyam) pp. 15-16.”. 
  20. ↑ „Magyar pályázatok 1904. 2. szám (2. évfolyam) pp. 14-15.”. 
  21. ↑ „Épitő Ipar, (29. évfolyam) 1905. január 29. 5. szám pp. 35-36.”. 
  22. ↑ „Épitő Ipar, (29. évfolyam) 1905. február 5. 6. szám p. 44.”. 
  23. ↑ „Magyar pályázatok 1905. augusztus (3. évfolyam) pp. 8-9.”. 
  24. ↑ „Magyar pályázatok, 1906. január (4. évfolyam) pp. 9-11.”. 
  25. ↑ „Magyar pályázatok, 1906. május (4. évfolyam) pp. 5-10.”. 
  26. ↑ „Magyar Építőművészet 5. évfolyam 1907/8. szám pp. 27-29.”. 
  27. ↑ „Magyar Építőművészet 6. évfolyam 1908/11. szám pp. 17-19.”. 
  28. ↑ „Magyar Építőművészet 6. évfolyam 1908/12. szám pp.15-17.”. 
  29. ↑ „Magyar Építőművészet 9. évfolyam 1911/4. szám pp. 12-14.”. 
  30. ↑ „Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam) 1913. július 6. 27. szám pp. 298-300.”. 
  31. ↑ https://adt.arcanum.com/en/view/VallalkozokLapja_1916_1/?query=spiegel+j%C3%A1nszky&pg=32&layout=s

Források

  • Artportal Archiválva 2013. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Bp100[halott link]
  • Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990
  • Mircea Paşca: Operele arhitecţilor Vágó József şi Vágó László la Oradea; TIPO MC, Oradea, 2005
  • Mircea Paşca: Arhitecţii József şi László Vágó la Oradea; Arca, Oradea, 2010 (Arhitectura şi locuire în Oradea la începutul secolului al XX-lea)