Vilhelm Károly (Arad , 1943 . június 21. – Pilisszántó , 2011 . december 1. ) aradi születésű magyar művészetkritikus, Munkácsy Mihály-díjas festőművész.
Középiskoláit Aradon végezte, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1967). Tanárai közül nagy hatással volt rá Kádár Tibor , Abodi Nagy Béla és Aurel Ciupe. 1967–74 között a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola rajz - és művészettörténeti tanszékének tanára volt. 1974 -ben áttelepedett Magyarországra , ettől kezdve Budapesten élt és alkotott. 1976–78 között Derkovits-ösztöndíjas , később tanulmányi úton tartózkodott Angliában , Franciaországban , Belgiumban , Hollandiában , Németországban , Ausztriában , Jugoszláviában. Alapító tagja a Magyar Művészeti Műhelynek és a Magyar Festők Társaságának.
Még romániai évei idején, 1973-ban művészeti tárgyú cikkeket közölt A Hétben (Kádár Tiborról 1973. február 2., Barcsay Jenőről 1973. szeptember 14.), tanulmányt a bizánci művészet romániai emlékeiről (Művészet , 1975/11). A hazai sajtóban vitát kavaró könyve (Festett famennyezetek. Bukarest, 1974) is jelent meg. Festményeinek a népművészettel is rokon témáit keresve látogatta végig a mennyezet- és karzatfestményeikről is nevezetes erdélyi templomokat. Leírásai inkább egy festő impressziói és az ábrázolások kompozíciós megoldásait taglaló észrevételek. Képzeletét különösen a tancsi mennyezetfestmények ragadták meg, melyekről külön leírást is közzétett (Művészet, 1976/4). E szimbolikus motívumoktól távolodva az 1980-as évektől a kollázstechnika felé fordult, majd a nonfiguratív ábrázolás lehetőségei vonzották.
Festőként már 1964-ben egyéni kiállítása volt Kolozsváron (majd ugyanitt 1965-ben és 1968-ban), Csíkszeredában (1968), Segesváron és Marosvásárhelyen (1969), 1972-től több alkalommal is (1976, 1979, 1990, 1991, 1994, 1995 1997) Budapesten , 1976-ban és 1988-ban Debrecenben , 1988-ban Szegeden , 1999-ben Szolnokon . Csoportos kiállításokon vett részt többek között Antwerpenben (1990, 1995), Párizsban (1991), Londonban (1991, 1992), Wiesbadenben (1992), Kasselben (1993), Genfben (1999, 2001), Kölnben (2000).
Egri Mária: Vilhelm Károly. Budapest, 1997. Paletta.
Vilhelm Károly. Katalógus. Sasvári Edit tanulmányával. Budapest, 1999.
Vilhelm Károly Egri Mária interjújával, Kürti Emese tanulmányával, Budapest, 2003.
Kürti Emese: Figurativitás és absztrakció Vilhelm Károly festészetében. A Hét 2004/41.
Koszta István: Vilhelm Károly Csíkszeredai kiállítása. Hargita, 1968. szeptember 17.
Nagy Pál: Groteszk tükör. Új Élet, 1970/10.
Ágopcsa Marianna : Évzárás Marosvásárhelyen. A Hét, 1971. június 8.Banner Zoltán: Művészek fényében. Utunk. 1972. december 29.
Kónya Ádám: Festett famennyezeteink siralmas krónikája. Utunk. 1976/8.
(D. Varga): Groteszk rokonok. A Hét. 1976. január 9.
B. Nagy Margit: A mennyezetvita margójára. Utunk. 1976/10.
Németh Ferenc: Vilhelm Károly festett famennyezetei. Élet és Tudomány, 1976. március 30.
K. A. Nagybánya búvópataka. Vilhelm Károly festményei. Magyar Hírlap, 1988. szeptember 10.
Vári Attila: Vilhelm mester képei. Élet és Irodalom, 1989. október 14.
Bayer Ilona: Fatáblák groteszk alakjai. Kurír 1991. január 21.
Festőszögi P.: Beszélgetés Vilhelm Károly festőművésszel. Magyar Művészeti Fórum 1999/4.
Csorba M.: Vilhelm Károly. Pesti Műsor, 2000.
.svg){kind=small}
