Édesapja dr. Vikár László[2]Széchenyi-díjas népzenekutató, a tudományok doktora, őshaza zenei rokonságának nemzetközileg elismert kutatója, édesanyja Forrai Katalin[3] zenepedagógus, a Kodály-módszeren alapuló iskolás kor előtti zenei nevelés szaktekintélye, hazai és nemzetközi népszerűsítője.
Fiatalon fuvolázni tanult, később beat zenekart alapított. Középiskolai tanulmányait a Szent István Gimnázium matematika tagozatán végezte, ahol Rácz János tanította geometriára. 1973-ban felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára ahol Farkasdy Zoltán lett a mestere. 1978-ban diplomázott a Középülettervezési Tanszéken. 1978-95 között a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat II. irodájában dolgozik, tervei alapján itt épülnek meg első házai. 1986-ban dániai tanulmányokat folytatott Henning Larsen[4] útmutatása mellett, majd dolgozott a Kjaer & Richter[5] irodában.
1991-ben Lukács Istvánnal megalapította a Lukács és Vikár Építészstúdiót, aminek azóta is ügyvezetője. Több évtizedes tervezői tevékenységét számtalan megépült épület reprezentálja. Több Fővárosi és Kerületi Tervtanács tagja, a Budapesti és a Magyar Építész Kamara, továbbá a Magyar Építőművész Szövetség szakmai munkájának állandó segítője. Kis megszakításokkal a Budapest Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési, Középülettervezési és Urbanisztikai Tanszékének óraadó tanára. 2004-ben művészeti doktori fokozatot szerzett, 2006-ban kulturális, építészeti és egyetemi oktatói tevékenységének elismeréseként Ybl Miklós-díjjal tüntették ki.
Gyermekei Dóra (1979) és Péter (1983), felesége Novobáczky Piroska (1993).
„
A helyhez fűződő viszony mellett a jó építészet másik fontos kérdése számomra a kinn és a benn határát jelentő épületkontúr fénnyel való átnyitása és ennek részeként a külső és a belső tér kapcsolata...a tömegek hasítékain - melyek lehetnek a tetősíkon is, sőt ott lehetnek igazán - olyan viszony alakulhat ki a külső és a belső tér között, ami adott esetben sokkal fontosabb, mint az épület külső megjelenése. A 'milyen a ház' profán kérdésének nem a külső megjelenésre kellene vonatkoznia.[6]
”
Kitüntetései
Közlekedési Miniszteri Elismerés – Budapest XIII. Árpád híd Autóbusz-pályaudvar – 1988
Fővárosi Építészeti Nívódíj – Budapest, XII. Városmajor utca 13. – 1996
Figyelő Építészeti Díj – Budapest, XII. Jagelló út 14. – 2000
