Vidornya

Vidornya (Vydrná)
Vidornya zászlaja
Vidornya zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1475
PolgármesterMilan Gášek
Irányítószám020 53
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség297 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Terület13,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 18° 15′ 01″49.203000°N 18.250200°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 18° 15′ 01″49.203000°N 18.250200°E
Vidornya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidornya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vidornya (1899-ig Vidrna, szlovákul Vydrná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

Puhótól 12 km-re északnyugatra fekszik, korábban Alsórétfaluhoz tartozott.

Története

A települést 1475-ben „Wydrna” néven említik először. 1515-ben „Wydorna”, 1598-ban „Wydrna” alakban szerepel. Lednic várának uradalmához tartozott. 1598-ban 13 ház állt a településen. 1720-ban malma és 12 adózója volt. 1784-ben 96 házában 109 családban 661 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIDERNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Lukihoz közel, mellynek filiája; határja közép termésű.[2]

1828-ban 101 házzal és 622 lakossal rendelkezett, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A falu híres volt gyümölcstermesztéséről és szeszfőzde is működött itt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viderna, Trencsén m. tót falu, Puchótól északnyugotra egy mfldnyire. 21 kath., 567 evang., 27 zsidó lak. Sovány határ, derék erdő; és hasznos legelő, s korcsmák. F. u. több közbirtokosok. Ut. p. Terncsén.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 545, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 351 lakosából 347 szlovák volt.

2011-ben 350 lakosából 340 szlovák volt.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások