Vesna Pusić (Zágráb, 1953. április 25.) horvát szociológus és politikus, Zoran Milanović balközép kabinetjének első miniszterelnök-helyettese, valamint külügyminisztere és európai ügyekért felelős minisztere volt. Kolinda Grabar-Kitarović után ő volt Horvátország második női külügyminisztere. Kimondottan liberálisként és az európai integráció, az antifasizmus, a nemek közötti egyenlőség és az LMBT jogok szószólójaként ismert.
Miután az 1990-es évek elején politikai szerepet vállalt, Pusić öt egymást követő ciklusban volt képviselő, a 2000-es, 2003-as, 2007-es, 2011-es, 2015-ös és 2016-os parlamenti választásokon választották be a horvát parlamentbe. A 2009–2010-es elnökválasztáson is indult, tizenkét jelölt közül ötödik lett. 2008–2011-es parlamenti ciklusa során a Horvátország Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásainak előrehaladását nyomon követő parlamenti bizottság elnöke volt. Az Európai Liberális Demokrata és Reformpárt (ELDR) alelnöki posztját is betöltötte.
Élete és pályafutása
Vesna Pusić 1953. március 25-én született Zágrábban Eugen Pusić jogász és egyetemi tanár, valamint Višnja Anđelinović angol nyelvtanár gyermekeként.[1] 1971-ben érettségizett a Zágrábi II. számú Gimnáziumban, majd beiratkozott a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karra, ahol 1976-ban szociológia és filozófia szakon szerzett diplomát.[2] 1984-ben ugyanezen a karon szociológiából doktorált (PhD értekezésének címe: „A kollektív döntéshozatal szerepe a munkavállalói érdekek megvalósításában”).[1][2]
A diploma után Pusić 1976 és 1979 között a Nemzetközi Kutatócsoport tagjaként dolgozott, amely tizenkét európai országban végzett kutatásokat az ipari demokráciával kapcsolatban. 1976 és 1978 között a szlovéniai Ljubljanai Egyetem Szociológiai Intézetének kutatója volt.[1] 1978-tól a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szociológia Tanszékén dolgozik, ahol az ipari demokrácia elmélete és a politikaszociológia tantárgyakat tanítja. 1978-ban Pusić egyike volt annak a hét nőnek, akik elindították az első feminista szervezetet a szocialista Jugoszláviában. A „Žena i društvo”-t (Nő és társadalom), és az akkori hatóságok széles körben kritizálták.[1] 1992 és 1994 között a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szociológia Tanszékének vezetője volt. 2010 óta formálisan még mindig a Zágrábi Egyetem tanára, de nem tanít, mivel aktívan részt vesz a politikában. Előadásokat tartott a Chicagói Egyetemen, a Cornell Egyetemen, az Amerikai Egyetemen, a The New School-on, a Demokratikus Tanulmányok Nemzetközi Fórumán, a Külügyi Intézetben, a Georgetown Egyetemen, a Wilson Centerben és az MIT Sloan School of Management-en.[3]
Politikusi pályája
1990-ben miután részt vett a Népi Egyezmény Koalíciójában Pusić egyike volt a liberális Horvát Néppárt (HNS-LD) 28 alapító tagjának. 1992-ben kilépett a pártpolitikából, de 1997-ben újra csatlakozott ugyanahhoz a párthoz. 2000 és 2008 között, majd 2013-tól újra elnöke volt. Először a 2000-es parlamenti választáson jutott be a horvát parlamentbe, majd 2003-ban, 2007-ben, 2011-ben és 2015-ben újraválasztották. 1992-ben Pusić társalapítója és igazgatója volt az Erasmus Guildnek, a demokrácia kultúrájával foglalkozó nem kormányzati, pártoktól független agytrösztnek, valamint kiadója és szerkesztője az Erasmus folyóiratnak, amely kifejezetten a volt Jugoszlávia és Kelet-Európa, valamint a horvátországi politikai átmenet különböző kérdéseire összpontosított.[1] Az Erasmus Guild 1998-ban beszüntette működését.
2011-ben a Horvát Köztársaság új kormányának bemutatásán
2005-ben és 2008-ban az EU-tárgyalások nemzeti bizottságának, a csatlakozási tárgyalásokat felügyelő testületnek, amely parlamenti képviselőkből, valamint az elnökből, a tudományos közösség, valamint a munkaadók képviselőiből és a szakszervezeti képviselők áll, elnökévé választották.[4][5] 2006-ban és 2008-ban az ELDR alelnökévé választották.[1] A 2009–2010-es horvát elnökválasztáson Pusić volt a HNS-LD jelöltje. Az első fordulóban 7,25%-ot szerzett, és tizenkét jelölt közül ötödik lett, így kiesett a második fordulóból.
Miután az ún. „Kukuriku-koalíció” megnyerte a 2011-es parlamenti választásokat, Pusić külügyminiszterként és európai ügyekért felelős miniszterként dolgozott Zoran Milanović balközép kabinetjében. Miután Radimir Čačićot a párt destabilizálására tett kísérletei miatt 2013. március 23-án kizárták a Horvát Néppártból, Pusić ismét pártelnök lett.[6] 2015. szeptember 3-án a horvát kormány úgy határozott, hogy Pusićot jelöli hivatalos horvát jelöltnek a 2016-os ENSZ-főtitkár-választáson. A jelölését hivatalosan 2016. január 14-én nyújtották be. Miután azonban ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsának 2016. július 21-én tartott első informális zárt ajtóknál tartott szavazásán 11 elutasító szavazatot kapott, Pusić 2016. augusztus 4-én úgy döntött, hogy eláll a jelöltségtől, és a 2016-os rendkívüli parlamenti választásokra összpontosít.[7][8]
Külügyminiszterként kollegájával, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel 2013-ban Zágrábban
A 2015-ös parlamenti választásokon újra beválasztották a parlamentbe, és 2016. február 3. és 2016. október 14. között a horvát parlament alelnökeként dolgozott. A 2016-os rendkívüli parlamenti választáson újra képviselővé választották. Miután a HNS úgy döntött, hogy koalícióra lép a konzervatív Horvát Demokrata Közösséggel, Pusić kilépett a HNS-ből, és három másik képviselővel társalapítója volt az új szociálliberális és balközép pártnak, a Polgári Liberális Szövetségnek. A 2020-as parlamenti választásokig továbbra is képviselő maradt, de ekkor úgy döntött, hogy visszavonul a politikától.
Magánélete
Pusić Jurgis Oniunas litván-amerikai vállalkozóhoz ment feleségül, akitől Daina nevű filmrendező lánya született.[9] Folyékonyan beszél horvátul, angolul és németül.
2017-ben François Hollande francia elnök „az európai célok támogatásáért és a Franciaország és Horvátország közötti együttműködéshez való hozzájárulásáért” Franciaország legmagasabb kitüntetésével, a Becsületrenddel tüntette ki. A 2018. január 17-én, a francia nagykövet zágrábi rezidenciáján tartott díjátadó ünnepségen Philippe Meunier horvátországi francia nagykövet kijelentette: „Tudta, hogyan kell közvetíteni az európai értékeket és a közös toleranciát, a közös értékeinket – a gyűlöletbeszéd elítélése, a kisebbségekkel való együttműködés iránti érdeklődés, a horvátországi kulturális és etnikai sokszínűség értékéért való aggodalma, valamint a menekültek befogadásával kapcsolatos humánus beszéd.”[10]
William Hague brit külügyminiszterrel 2012-ben Londonban
Művei
Democracies and Dictatorships, Durieux, Zagreb 1998.
The Leaders and the Managers, Novi Liber, Zagreb 1992.
Industrial Democracy and Civil Society, Sociološko društvo Hrvatske, Zagreb, 1986.
Industrial Democracy in Europe, Clarendon Press, Oxford, 1981. (társszerző)
European Industrial Relations, Clarendon Press, Oxford, 1981. (társszerző)
Jegyzetek
↑ abcdefVesna Pusić - Biografija (horvát nyelven). Croatian People's Party - Liberal Democrats. [2010. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vesna Pusić című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
