Polgári iskolai tanári, majd tanítóképző intézeti tanári képesítést szerzett 1949-ben a Szegedi Tudományegyetem Apponyi Albert Kollégiumában. Pályáját a Szegedi Pedagógiai Főiskola nyelvészeti tanszékén kezdte, a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet történelem tanszékén adjunktusa, 1953-tól docense volt. 1959-től a Pedagógiai Tudományos Intézet munkatársa volt. 1962-től az Országos Pedagógiai Intézet történelem tanszékének docense, 1969-től főiskolai tanára volt. 1963–1972 között a Pedagógiai Szemle szerkesztőjeként dolgozott. 1972–1976 között a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa volt.
A történelemtanítás módszertanával, az iskolarendszer fejlődésével, a nevelés szociológiai kérdéseivel foglalkozott.