Vay család

A vayai és luskodi Vay család 1783-as bárói címere
A Vay címer 1418-ból
A gróf Vay család címere

Vay család (Vajai és laskodi nemes, báró és gróf) Szabolcs vármegye legrégebbi családai közül való. Nevét e megye Vaja nevű településéről vette.

Története

A család eredetéről az első adat 1295-ből való oklevélből származik, mely szerint IV. László (Kun László) király a Szatmár megyei Vaja (Voya) földjének egy részét, mely előtte az örökös nélkül elhalt Bonyka fia Ivánkáé volt Arteus fia Miklósnak (Nycolao filio Arthaus) és Máté fia Gábornak (Gabriano filio Mathe), a Vay család ősének adományozta.

Ősi birtokaik voltak Vaján kívül a ma Kántorjánosi határába olvadt Laskod (Luskod), és a Nyírmada határába olvadt Csokaly is.

A család leszármazásában az első ismert őse, melyet már vajai előnévvel említettek a 14. század közepe után (1380 körül) élt V. Dénes (de Waja) volt, kinek Pál nevű fia (1408-1445) szarvaskői várnagy, felesége Petry Klára volt, két fia Domokos (1463) és Vince (1463) volt ismert.

  • Domokos három fia közül

- Imre (1516) váradi kanonok volt, - Ferenc (1516) és - II. Pál (1524) meghalt 1544 előtt. Gyermekei:

- Margit (1544), kinek férje Vay János literatus és
- István (dictus custos, 1544), ki katona volt és kinek Balás (1549) nevű fia volt, és 1560 előtt halt meg. E Istvánnak egy lánya
-Kata (1566), és három fia volt: Imre (1549), III. Pál (1549) és István (1549. 1560).
  • Vince (1463) három fia közül

- János (meghalt 1523 előtt). Egy lánya született: Ilona (1533), kinek férje Vetéssy Ambrús volt.

- Benedek (1523) neje N. Zsófia utóbb Győri Antalné, egy fiuk született: Mihály, aki 1570-ben végrendelkezett.

- Mihály (1524), kinek egy lánya Kata, (özv. 1543-ban), férje Vitkay László volt, és Tamás (1524-1543), Demeter (1525) megh. 1570 előtt, nejei előbb Bőnyei Bora, majd Tivay Ágnes voltak. A negyedik fiú Antal (1525) megh. 1574 körül, neje csicseri Orosz Júlia (özv. 1579) volt.

Antalnak hat gyermeke: négy lány

Anna (1579) férje Jánosi János,
Dora (1579) férje Laskodi Bánchy János,
Zsuzsi (1579) és Kata (1579) férje Tussay Miklós (1599) volt.

Fiai - László (1579) és - II. Péter.

  • II. Péter (1575. 1647) 1597. szabolcsi alispán, neje csepei Zoltán Anna volt.

Öt gyermekük született: kettő lány és három fiú. Ö vitte tovább a családi ágat:

gyermekei:

- Kata (Szemere László özvegye 1688) - Erzse (1. Várady István, 2. Palásthy Ferenc) - I. Ábrahám (1666) (Ibrányi Anna) - Mihály (mh. 1707) (Kendeffy Mária) - I. Ádám (1681) meghalt: 1711., ki II. Rákóczi Ferenc udvari marsalja volt. (Első neje: Fekete Erzse, a 2. neje: báró Zay Anna volt.

gyermekei: Első nejétől:

- Erzsébet (1680−17??) 1. férje Bethlen Mihály, 2. Dujardin Ferenc

- Péter (1681−1682)

- Anna (1683−1736), férje: báró Kemény Simon

- Katalin (1684−1768), férje 1701-től gróf Teleki Pál

- II. Ádám (1690−1745) királyi tábl. üln. [katolizált] neje: 1. báró Pongrácz Krisztina, 2. Bene Róza.

- Judit (?−1770) 1. férje: Rédey Mihály, 2. férje: 1718-tól Wass Dániel

Második nejétől: - Júlia (1700 körül − 1715/1716)

- Sámuel (?−1732) neje: gróf Bethlen Éva, kitől egy lánya, Julianna (gróf Keményné) született.

- Klára: (férje: Gerhárd György)

Vay Piroska portréja (19. század) a vajai Vay Ádám Múzeumban

A Vay család nevezetesebb tagjai

I. Ádám vonala

  • Vay I. Ádám (1657-1719), ki II. Rákóczi Ferenc híve lett.
  • Vay II. Ádám (1690-1745)
  • Vay III. Ádám báró (meghalt 1768). Neje gróf Toroczkay Ágnes volt - Erdélybe szakadt.
  • Vay György (megh. 1787) ifjabb korában a Haller huszároknál volt kapitány.
    • felesége Rozán Mária Erzsébet, házasság 1738. június 29. Csány;[1] meghalt 1779. január 7. Csány;[2]
  • Vay Mihály báró (megh. 1768-ban)
  • Vay Péter (meghalt: ifjú korában, 1751-ben)
  • Vay Lajos - fiatal korában zászlótartó volt, lováról leesve meghalt.
  • Vay V. István - Bécsben született, keresztanyja Mária Terézia volt.
  • Vay Tihamér gróf, 1880-as említés szerint Felsővadász kegyura.
  • Vay Ilus – színésznő, anyja, Vay Mária Margit Vay I. Ádám 6. leszármazottja.[3]

Ábrahám vonala

Címer

A Vay nemzetség ősi címere egy szarvas volt, mely a családban fennmaradt monda szerint a Tanais vizén átszökve a honfoglaló magyar sereg útját mutatta. Szájában szőlőfürt, fölötte nap, hold és csillag ragyogott.

A címer a bárói és a grófi ranggal a nemzetségi címer tetemesen kibővült.

Bárói címet Ádám vonala kapta. Vay Dániel, utásztiszt, Vay Ábráhám fia, 1783 április 18.-án II. József magyar királytól bárói címet kapott.[4] Vay László, Bihar vármegye táblabírája és neje, irinyi Irinyi Zsuzsanna, valamint gyermekei, viszont 1799. május 10.-én szerezték meg a bárói címet I. Ferenc magyar királytól.

Címere - Pajzs két udvarában zöld téren szarvas fut, fejéből arany agancsok közt kettős kereszt emelkedik ki, szája nyíllal van átütve, fölötte félhold és csillag ragyog.Jobb oldalról a pajzs bal oldali alsó szegletéig rézsútosan font fehér szelemen piros rózsafejet és arany liliomot mutat. A pajzsot bárói korona fedi, felette három koronás sisak. A jobb oldali sisak koronájából két egymásra helyezett fekete sasszárny lebeg, a bal oldali sisak koronájából pedig két elefánt ormány nyúlik ki, a jobb oldali vízirányosan félig ezüst, félig vörös, a másik pedig félig vörös, félig ezüst, és közöttük vörös rózsafej látszik.

Foszladék: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

A pajzsot telamonok gyanánt két oldalról kiterjesztett szárnyú fekete sas őrzi, mellükön arany kettős-kereszt ragyog.

Grófi címet vajai Vay Ábrahám (1789-1855) kamarás, Bereg vármegye főispáni adminisztrátora, 1830 szeptember 11.-én kapta I. Ferenc magyar királytól.[5]

Ez a címer még jobban ki lett bővítve, de pecsét hiányában biztosan leírni nem lehet.

A pajzs hat, illetőleg hét osztályra oszlik, egy középpajzzsal, melyben az ősi címer a bárói címer pajzsához nagyon hasonló; a nagyobb pajzs 1. kék udvarában egy fenyőfa mellett ágaskodó vadkecske (gróf Teleki család címere) 2. vörös udvarban talán nyíllal átlőtt bivalyfej (talán a gr. Wass cs. címere). 3. és 4. oszt.-ban 3-3 félkörű szelemen 5. kék osztályban fiait melle vérével tápláló pelikán (Kazinczy cs.) 6. osztályban oroszlán, első lábát feltartva, fölötte csillag (Mocsáry cs.) 7. alsó közép udvarban három szál rózsabokor látható.

A pajzsot telemonok gyanánt két oldalról két ágaskodó mén őrzi.

Az egész címerpajzsot grófi korona alatt bíbor mennyezet vagy palást veszi körül.

Kastélyaik

Jegyzetek

Források

További információk