Szülőföldjén végezte gimnáziumi tanulmányait. 1833. szeptember 12-én a piarista rendbe lépett és 1841. augusztus 5-én felszenteltetett. Tanár volt Budán, Szegeden, Kolozsvárt és Vácon; mindenütt mint a magyar nyelv kiváló és szorgalmas búvára; de feltűnt az óklasszikai irodalom és a történetnyomozás terén is. Miután az erdélyi Múzeum-egyesület az 1850-es években tagjává választotta, 1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjai sorába fogadta.
Írásai
Cikkei a következő évkönyvekben, folyóiratokban és hirlapokban: a kolozsvári nagygymnasium Évkönyve (1852. Magyar nyelv és nemzetiség, 1854. Latin-magyar szótárirodalmunk); Hetilap (Kolozsvár, 1854. 38. sz. Husvéti határjárás Zalában); Családi Lapok (1856. Magyar egyháznagyok levelei I. Apafi Mihály fejedelemhez, Bornemissza Kata levele, 1857. Rajzolatok erdélyi utazásom naplójegyzeteiből); Uj M. Múzeum (1856. Kolozsvár siralmai 1699); Erdélyi Múzeum-Almanach (1857. Nyelvünk és Erdély úrhölgyei a XVII. században); Vasárnapi Ujság (1858. Mártonfi József erdélyi püspök életrajza, 1859. Tinódi Sebestyén életrajza); M. Sajtó (1859. 241-249. sz. Irányeszmék Cornelius-szótáramhoz. Székfoglaló az Akadémiában nov. 28.); M. Sion (1863. Kisdi Benedek egri püspök s a kassai akadémia kétszázados emlékezete, Gasparik Kázmér váczi nagyprépost életrajza) sat.; az Egyetemes magyar Encyclopaediának is munkatársa volt. Számos cikke és egyéb munkálatai felsorolvák a Magyar Tudományos Akadémia Almanachjaiban (1861-1871).
Munkái
A latin nyelv ékes szókötése. A honi ifjúságnak segédkönyvül. Szeged, 1846 (2. kiadás. Uo. 1851., 3. átdolg. k. 1864., 4. átdolg. kiadás. 1870. Uo.)
Jó nap. Imakönyv a r. kath. székely nép számára. Kolozsvár, 1857 (2. kiadás)
Dunántúli nyelvjárás. Jutalmazott pályamunka. Pest, 1860 (különnyomat a M. Nyelvészetből)
Cornelii Nepotis vitae excellentium imperatorum. Lexicon latino-hungaricum (Kézi szótár). Uo. 1861 (2. jav. kiadás. 1864., 3. jav. k. 1865., 4. k. 1867. Uo. 5. jav. kiadás. Bpest, 1874)
Az Anjouk és míveltségünk. A m. kir. egyetem által koszorúzott pályamű. Pest, 1861 (különny. a Budapesti Szemléből)
Naplójegyzetei: 1857. dec. 5-31., 1858. jan. 2.-márc. 24. és 1862. nov. 22-25. (a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában levő Friebeisz István Délibáb Naptárában 1858-ra).
Erdélyi katolikus nagyok. Szerk. Bíró Vencel, Boros Fortunát. Kolozsvár, Szent Bonaventura könyvnyomda, 1941
Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856
Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904
Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994
Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005