Vas Frigyes

Vas Frigyes
SzületettWeissmann Frigyes
1866. július 9.[1]
Pest[1]
Elhunyt1936. február 20. (69 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1889, orvostudomány)
Halál okahirtelen szívmegállás
Sablon • Wikidata • Segítség

Vas Frigyes, születési és 1891-ig használt nevén Weissmann Frigyes[3] (Pest, 1866. július 9.[4] – Budapest, 1936. február 20.) belgyógyász, egészségügyi főtanácsos, ezredorvos.

Életpályája

Weissmann József (1815–1898), a pesti Chevra Kadisa titkára és Reiss Zsófia fiaként született. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte (–1889). Az Orvostanhallgatók Önképző és Segélyző Egyesületének elnöke volt. Tanulmányai végeztével a Korányi Frigyes által vezetett Belgyógyászati Klinika gyakornoka lett. Az 1892–1893-as tanévben ösztöndíjasként a strasbourgi Gyógyszertani Intézetben képezte tovább magát.[5] 1896-ban lemondott a Charité Kórház Egyesület belgyógyászati osztályának vezetéséről.

Az első világháború idején, 1914 augusztusában átvette a városligeti Terápia Szanatórium orvosi vezetését.[6] A következő év augusztusában a háború időtartamára ezredorvosi kinevezést kapott.[7] 1916-ban az István úti hadikórháznál teljesített szolgálatot.

A háborút követően magánorvosi gyakorlatot folytatott. 1933-ban a közegészségügyi szolgálat terén kifejtett értékes munkássága elismeréséül a magyar királyi egészségügyi főtanácsosi címet adományozták számára.[8] A Lipótvárosi Orvostársaság elnöke volt.

Halálát szívbénulás okozta.

Felesége hámosfalvi Hertzka Ágnes (1877–1945), hámosfalvi Hertzka Károly orvos és Bróde Ilona lánya.

Művei

  • Az izom górcsövi és elektromos elváltozásai a működés alatt. Korányi Frigyessel. – Az együttérző idegsejtek chromatinja szerkezetéről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1891–1892, 10. kötet)
  • Adatok a heveny nikotin-mérgezés ismeretéhez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1892–1893, 11. kötet)
  • Stroboskopicus vizsgálatok haráncsíkolt izmokon. Korányi Sándorral. (Magyar Orvosi Archivum, 1892, 1.)
  • Az együttérző idegsejtek chromatinja szerkezetéről. (Orvosi Hetilap, 1893, 42–43.)
  • Az idült nikotin-mérgezések ismeretéhez. (Orvosi Hetilap, 1893, 52.)
  • A bolygó és járulékos ideg viszonya a szívhez. (Magyar Orvosi Archivum, 1894, 3.)
  • A digitalinum verum (Schmiedeberg) therapeutikus értékéről. (Orvosi Hetilap, 1896, 27–28.)

Díjai, elismerései

  • Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1916)
  • Vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvénye (1916)

Jegyzetek

  1. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
  2. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 24.)
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 73834/1891. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1891. év 9. oldal 32. sor
  4. ↑ Születési bejegyzése a pesti izraelita hitközség születési akv. 626/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
  5. ↑ Egyenlőség, 1892. november 18. (11. évfolyam, 47. szám)
  6. ↑ Budapesti Hírlap, 1914. augusztus 19. (34. évfolyam, 199. szám)
  7. ↑ Pesti Hírlap, 1915. augusztus 29. (37. évfolyam, 240. szám)
  8. ↑ Budapesti Közlöny, 1933. július 12. (67. évfolyam, 155. szám)

Források