1952-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar – német - könyvtár szakán, ahol ezt követően tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott. 1949-1952 a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tisztviselője. 1956-tól 1985-ig, nyugdíjba vonulásáig az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a Bibliográfiai Osztály vezetője volt. 1953-59-ben az Irodalomtörténet segédszerkesztője. Főszerkesztője volt A magyar irodalomtörténet bibliográfiája című sorozatnak. Pályakezdő tanulmányaiban, bírálataiban, amelyek az Újhold mellett a Diáriumban, a Sorsunkban, a Tiszatájban és a Vigiliában jelentek meg, ott érezni Rónay György tudatosan vállalt példamutatását.
Az Irodalomtudományi Intézetben fejezte be a Móricz Zsigmond és az irodalom (1962) című művét, amelyért 1967-ben kandidátusi fokozatot kapott, és azt az írói portrét (1967), amely az Arcok és vallomások sorozatban látott napvilágot. Ezzel párhuzamosan kapcsolatot tartott a szépirodalmi könyvkiadással, és antológiákat, szöveggyűjteményeket állított össze. 1964-től megint jelentkezett kritikákkal, majd Albert Zsuzsával és Rónay Györggyel jelen volt egy azóta országosan népszerűvé vált műfaj, az egy-egy műalkotást elemző-kommentáló Miért szép? (előbb rádiós, majd utóbb kiadói) sorozat megszületésénél, kibontakoztatásánál. Ez az irodalmi kalandozás visszahatott irodalomtörténet-írói munkásságára is. Juhász Gyuláról írt kismonográfiája (1968), majd Gelléri Andor Endrét (1973) és Berda Józsefet (1982) bemutató kötetei az élet és az alkotások kölcsönhatásának a megmutatásával mutatják be az írókat. De a szélesebb irodalomtörténeti folyamatokra kitekintő, huszadik századunk prózaíróit elemző tanulmánykötete, az Álom, szecesszió, valóság (1973) is a művek mély ismeretét tükrözik. További kutatásaiban , Tömörkény Istvánnal, Móra Ferenccel, Zilahy Károllyal és Török Gyulával foglalkozott.
Főbb művei
Móricz Zsigmond és az irodalom, tanulmány (1962)
Móricz Zsigmond alkotásai és vallomásai tükrében (Budapest, 1967)
Juhász Gyula, kismonográfia, (Budapest, 1968)
Miért szép? A világirodalom modern verseiből, szerkesztő (Rónay Györggyel) (1970)
Álom, szecesszió, valóság. Tanulmányok a huszadik századi magyar prózaírókról (Budapest, 1973)
Berda József alkotásai és vallomásai tükrében, (Budapest, 1982[Mj. 1])
Gelléri Andor Endre alkotásai és vallomásai tükrében (1973)
Gelléri Andor Endre kismonográfia (Budapest, 1986)
Rónay György: A hajós hazatérése, (Rónay György válogatott versei, válogatta, szerkesztette, életrajzot írta: Vargha Kálmán, 1986)
Csáth Géza válogatott művei (válogatta, szerkesztette, Budapest, 1987, posztumusz megjelenés: Korok és pillanatok, 1995.)
Irodalom
Rába György: Búcsú V. K.-tól (Élet és Irodalom, 1988. 39. sz.)
Rónay László: In memoriam V. K. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987-88)
Megjegyzések
↑A Magyar Életrajzi Lexikonban 1973 van feltüntetve.
