Kinevezése érdekében a negyedik Orbán-kormány törvényt módosított, hogy a semmilyen bírói tapasztalattal nem rendelkező Varga Zs.-t a Kúria élére jelölhesse, akit az Országos Bírói Tanács nem támogatott.[3][4] Az Országgyűlés 2020. október 19-én a Kúria elnökévé választotta.
Életpályája
Jogi diplomáját 1995-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. 2003-ban PhD fokozatot szerzett, 2010-ben pedig habilitált. 2019-ben katekéta-lelkipásztori munkatárs (BA) végzettséget szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. Szakterülete az alkotmány- és közigazgatási jog.
1993 szeptembere és decembere között tisztviselő a Budapesti V-VIII-XIII. Kerületi Ügyészségen, majd 1995 márciusától augusztusig fogalmazó ugyanitt. 1995-től az Országgyűlési Biztos Hivatalának jogi referense, egy év múlva főosztályvezető-helyettese, 1999–2000 között a hivatal vezetője volt. 2000–2006 és 2010–2013 között Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként dolgozott. 2006–2010 között legfőbb ügyészségi címzetes főtanácsos ügyész. 2013–2014 között címzetes főügyész, a legfőbb ügyész tanácsadója. 2013-tól a Velencei Bizottság tagja, 2017–2019 között a szervezet Nemzetközi Jogi Albizottságának , 2019 decembere óta pedig az Alkotmánybírósági Albizottságának alelnöke.[5] 2014–2020 között az Alkotmánybíróság tagja volt.[6][7] Lemondását követően kúriai bíró. 2020 októberében a Kúria elnökének választották, amely posztot 2021 januárjától tölt be.[8][9] Többek között az Akadémiai Köztestület, a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium, a Fédération Internationale pour le Droit Européen (FIDE) magyar tagozata elnökségének, a European Law Institute, a Research Network on EU Administrative Law (ReNEUAL), illetve a The Rule of Law Insttitute, Lublin Project Council tagja, a Szent István Akadémia rendes tagja.[5]
Tudományos munkássága
1995–1997 között nevelőtanár az ELTE Nagytétényi úti kollégiumában, 1993–2003 között megbízott előadó az ELTE Büntetőjogi Tanszékén. 2004–2009 között a győriSzéchenyi István Egyetem Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékének előadója, tudományos főmunkatársa, majd docense. 2004-től tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén, először adjunktusként, majd docensként, 2012-től pedig egyetemi tanárként. 2008 júniusától a Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezetője. 2013–2016 között a jogi kar dékánja, 2016-tól prodékánja.[10][11]
Az Új Magyar Közigazgatás, Jog-Állam-Politika, Kodifikáció, Pro Publico Bono, Magyar Jog, Állam- és Jogtudomány, Public Governance, Administration and Finances, Eljárásjogi Szemle, Hungarian Yearbook és International Law and European Law, illetve az Acta Humana szerkesztőbizottsági tagja.[5]
Magánélete
Házas, felesége Kovács Helga Mariann bíró, akit azt követően neveztek ki a személyiségi jogi perekben – így a sajtóperekben is – döntő Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnökévé, hogy a bírák által tartott véleménynyilvánító szavazáson 36:14 arányban alulmaradt. A Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla is visszautasította a politikai kinevezés vádját.[12][3][13][4]
↑ abCsaládon belül: Bírósági kinevezés. HVG, XLIII. évf. 33. sz. (2022. augusztus 18.) 10. o.
↑ abDobszay János: Szerepcsere: Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei – csendesebben, mint Handó Tünde idején – egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az uniónak tett vállalások sem változtatnak. HVG, XLIII. évf. 36. sz. (2022. szeptember 8.) 12–14. o.
