Édesapja Stern József (1860–1928)[7] magyar királyi tanácsos, közjegyző, tíz éven át az Óbudai Zsidó Hitközség elnöke, édesanyja Fleischner Anna (1874–1932)[8] volt.[9]
Stern Aurél néven született Óbudán a Zichy utca 7. szám alatt. Középiskolai tanulmányait 1910-ben[10] kezdte meg az Árpád Gimnáziumban és kitűnő tanulmányi eredményt ért el. 1918-ban[11][12] érettségizett, s még ugyanebben az évben besorozták és behívták katonának. 1920-ban folytatta tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán. 1921-ben a párizsi Sorbonne Egyetemen tanult, ahol esztétikai licenciátust szerzett. Tanulmányai közben tudósításokat küldött Budapestre Az Újságnak.
1922-es hazatérése után Az Újság belső munkatársa, és ezzel egy időben az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) titkára volt. A lapban főleg közgazdasági cikkeket írt, de megjelentek novellái és kritikái is. 1935-től a londoni The Economist magyarországi tudósítója lett. Az Economistban támadta Imrédy Béla akkori miniszterelnök politikáját, akivel közeli baráti viszonyt ápolt. Az Újság vezércikkében Bethlen István pénzügyi intézkedéseit kritizálta. 1939-ben rövid időre internálták, majd a második világháború alatt katonai fegyház és büntetőtábor foglya volt.
1946-tól 1948 augusztusáig a Reuters hírügynökség magyarországi tudósítója volt. Ekkor hűtlenség vádjával állították bíróság elé, de a vádat sajtó útján elkövetett rágalmazásra változtatva nyolc hónap után, 1949 áprilisában kiszabadult. Állás nélkül maradt és ekkor sógora, az Angliában élő Káldor Miklós közgazdász támogatta. 1951 nyarán kitelepítették Karácsondra. A kitelepítés alatt klerikális izgatás vádjával került bíróság elé. 15 évnyi börtönbüntetésre ítélték. Feleségét és kislányát is kitelepítették a Hortobágyra, ők már 1953-ban szabadulhattak, amikor Nagy Imre kormánya megszüntette az internálásokat, ám ő csak 1956 szeptemberében szabadult.
Az 1956-os forradalom alatt a New York Times tudósítója volt. 1957-től esszé- és tanulmánykötetei jelentek meg. Az angol-magyar kulturális érintkezés számos eddig ismeretlen értékére hívta fel a figyelmet. Cikkeiben a miszticizmus, a szürrealizmus, az egzisztencializmus nyomait kísérte végig a hatvanas évek amerikai irodalmában. Számos műfordítása jelent meg, többek között Harold PinterBeckett, Arthur Miller és Gabrielle Colette műveit ültette át magyar nyelvre.
Családja
Házastársa Káldor Edit Etelka volt, Káldor Gyula (1870–1932) ügyvéd, kormányfőtanácsos és Adler Janka lánya, akivel 1928. május 30-án Budapesten kötött házasságot.[13] Testvérei Varannai István és Varannai György Samu (1897–1944) voltak.
Művei
A letört nemzedék (Világirodalmi Figyelő, 1963. 3. sz.)
John Bowring és a magyar irodalom (Budapest, 1967)
Angliai visszhang (Budapest, 1974)
J. A. Blackwell: Rudolf of Varosnay. Tragédia (fordítás, Budapest, 1977)
Toll és bilincs. Egy liberális újságíró élete; sajtó alá rend. Detre Józsefné; Gondolat, Bp., 1989