A történészek által ellentmondásos személyiségként jellemzett VII. Alfonz – aki 1135-ben Leónban egész Hispánia császárává koronáztatta magát – uralkodása alatt fénykorát élte Kasztíliában a birodalmi gondolat. Tény, hogy a király többször is sikeresen vette fel a harcot a mórok ellen, de az is, hogy az ő uralkodása alatt jött létre a Portugál Grófságból az önálló Portugál Királyság.
VII. Alfonz halálakor – átmenetileg – Kasztília és León ismét külön vált: Kasztília királya VII. Alfonz elsőszülött fia, III. Sancho (1134 – 1158), León királya pedig III. Sancho öccse, II. Ferdinánd (1137 – 1188) lett. Az utódok édesanyja a király első felesége, Barcelonai Berengária (1105 – 1149) volt; az Urgel – házból származó III. (Nagy) Rajmund Berengár (1082 – 1131), barcelonai gróf és Provence-i Dulcia (1090 körül – 1129 körül) leánya.
Források
Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
.svg)
