Ez a szócikk a rendvédelmi szervről szól. Hasonló címmel lásd még: Vörös Őrség (egyértelműsítő lap).

A Vörös Őrség a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt működő rendvédelmi szervezet volt. Egy 1919. március 26-ai rendelet alapján jött létre, s a csendőrség, rendőrség, határőrség és pénzügyőrség szerepét vette át.

A 26-i 1. számú rendelet többek közt a következőt mondta ki: „A Vörös Őrség egyben a Vörös Hadseregnek kiegészítő részét képezi, és tagjai bármikor hadiszolgálatra rendelhetők, illetve a Vörös Hadseregbe áthelyezhetők. A Vörös Őrség felállításával egyidejűen az összes rendőri vonatkozással bíró karhatalmi alakulatok megszűnnek. A Vörös Őrség közvetlenül a belügyi népbiztos^{[m 1]} alá van rendelve." Az ország 11 vidéki és 1 fővárosi kerületre lett osztva, utóbbi főparancsnoka volt Jancsik Ferenc, Landler Ernő, Bíró Dezső illetve Seidler Ernő is. A Vörös Őrség nem csupán leszerelt katonákból és a elhivatott kommunista munkásokból állt, hanem beolvasztották a megszüntetett rendőrség és a csendőrség állományát is.^[1][2] A rendeletet április elsején tették közzé. Országos főparancsnoka volt Landler Ernő, dr. Rákos Ferenc, dr. Vajda Zoltán,^[3] Chlepkó Ede^[4] illetve Rákosi Mátyás. A Peidl-kormány szüntette meg 6/d./1919. BM. számú 1919. augusztus 3-i rendelete alapján, mely egyben visszaállította a rendőrséget, majd augusztus 9-én a Friedrich-kormány a csendőrséget is újraszervezte.

• Suba János: Karhatalmi formációk Magyarországon 1918–1920. Rendvédelem-történeti Füzetek, 2008. 18. sz. 131–142. p.
• A Magyar Tanácsköztársaság. (1919. március 21. – 1919. augusztus 1.). (Hozzáférés: 2015. október 18.)
• Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. ISBN 963 09 0412 8  
• Vörös Őr. https://web.archive.org/web/20141009033511/http://www.erdemrendek-kituntetesek.hu/ (Hozzáférés: 2015. október 18.)

• Kovács Nándor: A Vörös Őrség. Bp., [1956]. Kiadja a BM ORK Politikai Osztály

• Vörösterror
• Magyarországi Tanácsköztársaság