Völgyesi Ferenc András ( Budapest, 1895. február 11.[5] – 1967. július 3., Brüsszel-Uccle)[6]magyar orvos, neurológus, hipnotizőr; számos (főleg hipnózissal foglalkozó) tanulmány és könyv írója. Virágzó magánpraxisa volt, hírnevet szerzett Magyarországon és külföldön egyaránt.[7] Több tízezer alkalommal használta a hipnózist munkája során; szélesebb körű hírneve azonban az állatokkal végzett hipnózisnak köszönhető.[7]:59–60
Ötven éves orvosi gyakorlata során írásait publikálták, majd újra kiadták. Huszonöt könyve jelent meg magyar, angol, francia, német, spanyol és orosz nyelven.[8]
Élete
Származása
1895-ben született Völgyesi Ábrahám (Adolf) és Klein Hermina (Mária) gyermekeként,[9] jómódú zsidó családban.[10][11] Édesapja a budapesti Zöldvadász étterem és a Trieszti nők nevű kocsma tulajdonosa volt. Apja halála után az édesanyja vezette tovább ezeket, és bérházakba fektetett be.[12] Eredetileg zsidó vallású volt,[11] de 1938-ban ő és családja áttért az evangélikus hitre.[10]
Korai évek
Gimnazista korában találkozott először hipnotikus mutatvánnyal, majd ekkor, 17 évesen hipnotizált először, többek közt egy 18 éves lányt, aki három napig mélyalvásban is maradt.[13]
1917-ben szerezte meg orvosi diplomáját.[8] Ebben az évben egyik alapítója volt az Orvosok Szakszervezetének, valamint az újpesti és rákospalotai Országos Mentőegyesületnek. Az első világháború során érzéstelenítő hiányában több száz műtétet hajtott végre hipnózis alatt.[14]
Fénykora
A Katonai Parancsnokságnál szolgált, majd áthelyezték a 72. tüzérzászlóaljhoz, az 1. hadosztályhoz, 1918-1919-ben a Magyar Vörös Hadsereg fő rohammentőse volt, majd orvos-főhadnagy lett.[15]
1920-ban adta ki a Hipnózis: A hipnózis helye és alkalmazása a modern gyógyászatban című könyvét,[16] majd 1938-ban Ember- és állathypnosis című művét.
A két világháború közötti időszakban a Szt. János Kórház Neurológiai és Ortopédiai Klinikán dolgozott. Az igazságügyi orvosszakértői bizonyítvány megszerzése után 1927-ben igazságügyi szakértőként is tevékenykedett.[17]
A budapesti Zichy Jenő utca 1. szám alatti lakásában lévő orvosi rendelője a második világháború utolsó napjaiban is működött, Ara Jeretzian vezetésével mintegy 400 zsidó életét mentette meg.[18][19][20]
1949-ben a Magyar Kommunista Párt lapjában bírálták állítólagos tudománytalan módszerei miatt, és egy időre kizárták az Orvosok Szakszervezetéből is.[7]:74[22]
A Magyar Titkosszolgálat legkésőbb 1957-ben ("Sarlatán" kódnéven) megkezdte megfigyelését,[25] és ezt legalább 1963 májusáig folytatta.[26]
1962-től, "Viktor" kódnéven ő maga is beleegyezett, hogy ügynökként vagy informátorként részt vegyen a magyar titkosszolgálat munkájában. Felkérték vagy felajánlották neki, hogy kémkedjen olyan emberek után, akikhez családi, szakmai és társadalmi kötelékek fűzik, például vejei után (egyikük a brüsszeli Európai Közös Piac Kabinetének nyelvi tolmácsa volt); páciensei (köztük a budapesti osztrák nagykövetség első titkára), Bruce Gelb „amerikai milliomos” és John Michael Montias közgazdász és művészettörténész után. Völgyesi elsődleges motivációja az volt, hogy engedélyt szerezzen magának és feleségének a külföldre utazáshoz, mivel korábban mindhárom gyermekük emigrált Magyarországról.[7]:71–74
1963 tavaszán az Amerika Hangja közölt egy jelentést, miszerint Völgyesi az ÁVH vezetőjének parancsára hipnotizálta Mindszenty József bíborost, az ellene folyó eljárás során. Úgy tűnik, ez a jelentés eredményezte, hogy Völgyesitől és feleségétől megtagadták a beutazási vízumot Kanadába. Késett az Egyesült Államokba szóló vízumuk kiadása is, ami lehetetlenné tette, hogy ott meglátogassák a lányukat és annak újszülött babáját.[27]
1967 nyarán, külföldi útjáról hazatérőben, Brüsszelben halt meg.[8]
Főbb művei
A hipnózis helye és alkalmazása a modern gyógyászatban; Garai Ny., Bp., 1920
Csoda vagy természeti törvény? Az okkultizmus, kondicionalizmus és hipnózis-pszichológia jelentősége a kultúra fejlődésében; Jókai Ny., Bp., 1924 (Lélek és természettudomány)
Hipnózis-gyógymód a szervi és lelki betegségeknél; Hippokrates, Bp., 1928 (Lélek és természettudomány)
Lelki-gyógymód a szervi és kedély betegségeknél; Hippokrates, Bp., 1929 k.(Lélek és természettudomány)
Mesmer és a "gyógydelejezés"; Novák Rudolf és Tsa. Ny., Bp., 1933 (Lélek és természettudomány)
Üzenet az ideges embereknek!; 2. jav., bőv. kiad.; Novák, Bp., 1936 (Lélek és természettudomány)
Ember- és állat-hypnosis. Tekintettel az agy phylo- és ontogenesisére; Novák, Bp., 1938 (Lélek és természettudomány)
Minden a lélek. A démonológiától a gyógyhipnózisig. Orvosok és orvostanhallgatók részére; 4. bőv. kiad.; Dante, Bp., 1943 (Lélek és természettudomány)
Férfi lélek – női lélek. A yang-yin elv a természetben. Orvosok és orvostanhallgatók számára, 1-2.; Vörösváry, Bp., 1943 (Lélek és természettudomány)
Testi táplálék – lelki táplálék; Magyar Vegetárius Egyesület, Bp., 1947 (Természetes élet könyvtára)
"A megoperált lélek". Lélek és homlokagy. Orvosoknak és orvostanhallgatóknak; Athenaeum, Bp., 1948 (Lélek és természettudomány)
Völgyesi Ferenc–Buga László: Az egészségért mindenki felelős; Egészségügyi Minisztérium–Medicina, Bp., 1957 (Betegek iskolája)
Az orvosi hipnózis. I. P. Pavlov és a hipnózis. A pszichés befolyásolhatóság technikája; Medicina, Bp., 1962
Emberek, állatok hipnózisa; német nyelvű kéziratból ford. Kenesei István; Medicina, Bp., 1973
↑Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
↑Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (Historical Archives of the Hungarian State Security, henceforth: ÁBTL) file number 3.2.4/K-43/T, p. 50.
↑ abcdeGyimesi (2018. január 20.). „Hypnotherapies in 20th-century Hungary: The extraordinary career of Ferenc Völgyesi” (angol nyelven). History of the Human Sciences31 (4), 70. o. DOI:10.1177/0952695118790414. ISSN0952-6951.
↑ abcVölgyesi: Emberek, állatok hipnózisa (előszó), 1973, Medicina
↑ÁBTL 3.2.4/K-43/T, pp. 50-51; ÁBTL 3.2.1/Bt-948, p. 46.
↑Völgyesi, Ferenc. Hypnosis of Man and Animals: With Special Reference to the Development of the Brain in the Species and in the Individual. London: Bailliére, Tindall & Cassell, 127. o. (1966). ISBN 9780702000133