Az Eötvös Gimnáziumba nem vették fel, mert a numerus clausus miatt kontingensük volt a zsidó tanulóknak. Így került a Zsidó Gimnáziumba. Még a gimnázium elvégzése előtt jelentkezett az egyetemre. 1952-ben, 21 évesen szerzett diplomát az ELTE angol–magyar szakán. Tatán tanított egy általános iskolában. Ezután a Csillag című folyóirat rovatvezetője lett. 1957-től aspiráns volt, majd 1959-től a Magyar Nemzetnél dolgozott szerződéses munkatársként. 1960-tól fordító, dramaturg, a Budapester Rundschau szerkesztője. 1960–61-ben a Petőfi Színház dramaturgja. 1970-től a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa, 1975-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1980–1981-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, 1982-től egyetemi tanára. 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia Színháztudományi Bizottságának tagja. Több külföldi egyetem vendégprofesszora. Két cikluson át a nemzetközi P.E.N. Club magyar tagozatának (Magyar PEN Club) főtitkára volt. A Cambridge-i Egyetemen a Churchill College „overseas fellow” tiszteleti tagságban részesült. Fulbright-vendégprofesszorként négy esztendőt töltött a kaliforniai Claremontban. IREX csereprofesszorként a Columbia, a Yale és a Harvard egyetemen tartott előadásokat. Művelődéstörténetet tanított a Zsidó Egyetemen, a Rabbi Szemináriumban.
Drámafordítóként 1959. október 16-án debütált. Shelagh Delaney, Egy csepp méz című darabját a Magyar Néphadsereg Színháza mutatta be az Ódry Színpadon.
Korábban kétszer küzdött rákos megbetegedéssel. 2019 tavaszán ismét rákot diagnosztizáltak nála,[6] június 29-én pedig elhunyt.[1]2019. július 5-én helyezték örök nyugalomra a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben. A szertartáson beszédet mondott fia, Benjamin és Hegedűs D. Géza színművész.[7][8][9]
Magánélete
Felesége 12 évig Psota Irén színésznő volt. Házasságuk válással végződött.[10] 1974-ben házasodott ismét, felesége fogorvos.[11][12] Két fia született: Dávid és Benjámin.[11] Nagynénje Rotschild Klára magyar divattervező volt.[13]
Művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok
Irodalom- és kultúra tudományok
Önálló könyvei
Mi az idő? Eszmetörténeti panoráma; 3. átdolg., bőv. kiad.; Scolar, Bp., 2017
Kaland és gondviselés. Felvilágosodás, művészet és tudomány; 2. bőv., átdolg. kiad.; Scolar, Bp., 2017
A Zuckerberg-galaxis. Az én Facebookom; Scolar, Bp., 2016
Felperzselt ország. Sorsfordító évek emlékiratai; Scolar, Bp., 2016
A hódító képzelet. Regényes példák, példás regények; Scolar, Bp., 2015
A torinói lepel. Misztikus-mágikus utazás; Scolar, Bp., 2014
A tragikumról. Az ókoriaktól a modernekig; Scolar, Bp., 2013
Szokatlan beszélgetések. A kérdező Ungvári Tamás; Scolar, Bp., 2013
A szépség születése. A modern művészetelmélet kezdetei; Scolar, Bp., 2012
Az életem enciklopédiája; Scolar, Bp., 2012
A halhatatlanság enciklopédiája; Scolar, Bp., 2011
Új Beatles biblia. A négy apostol mítosza. Diszkográfia: Kis Kós Antal, képanyag: Illés Andrea. Scolar, Bp., 2011
Nyomtalanul. A gyilkosok köztünk vannak; Scolar, Bp., 2010
Az emlékezés enciklopédiája; Scolar, Bp., 2010
Csalódások kora. A „zsidókérdés” magyarországi története; 2. átdolg., bőv. kiad.; Scolar, Bp., 2010
Labirintusok. A szellemtörténet útjai a klasszikustól a modernig; Scolar, Bp., 2009
A feledés enciklopédiája; Scolar, Bp., 2009
The “Jewish question” in Europe. The case of Hungary(Ahasvérus és Shylock); Boulder–Highland Lakes–New York, Social Science Monographs–Atlantic Research and Publication–Columbia University Press, 2000 (Atlantic studies on society in change, 99.)
Bűnbeesés után. Európa szellemi élete a két világháború között; Ulpius-ház, Bp., 2008
↑„Apám, anyám szabó volt, és a nagynéném volt Rotschild Klára. Nálunk át kellett tudni szabni egy zakót. Tessék, ennek is piros a bélése” Ungvárium, nol.hu