Az UEFA-együttható (más néven UEFA-koefficiens), az UEFA-tagországok labdarúgó-válogatottjainak, illetve klubcsapatainak rendezett labdarúgótornák rangsorolását és kiemelését meghatározó statisztikai adat. Az UEFA-együtthatót az európai labdarúgás vezető szervezete, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) alkalmazza.
Jelenleg három különböző típusát különböztetjük meg:
UEFA-tagországok nemzeti labdarúgó-válogatottak együtthatói;
Ország-koefficiens: az egyes tagországok klubcsapatainak teljesítményének rangsorolásához használják; amellyel meghatározzák az indítható csapatok számát, valamint hogy mely fordulóban kapcsolódnak be a klubcsapatok az UEFA-bajnokok ligájában, Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában;
Klubkoefficiens: a labdarúgóklubok amellyel meghatározzák a kiemeléseket az UEFA-bajnokok ligájában, Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában.
Nemzeti labdarúgó-válogatottak UEFA-együtthatója
Régi pontszámítási rendszer
A nemzeti labdarúgó-válogatottak UEFA-együtthatója a válogatott nemzetközi eredményeiből adódik, mely a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság és a legutóbbi labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőköreiben elért pontszámok (3 pont a győzelemért, 1 pont a döntetlenért) és lejátszott mérkőzések hányadosa. A rájátszásban elért eredmények nem számítanak. A legutóbbi labdarúgó-világbajnokság vagy labdarúgó-Európa-bajnokság rendezői esetében csak egy torna selejtezőjén elért eredmények kerülnek elszámításra.
Ha egy vagy több válogatott rendelkezik egyforma együtthatóval, úgy a ranglista meghatározása a következő szempontok szerint történik:
a korábbi torna selejtező mérkőzéseiből adódó együttható,
a gólkülönbség átlaga,
a lőtt gólok átlaga,
az idegenben lőtt gólok átlaga,
sorsolás.
A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság csoportjainak kialakításakor még a régi pontszámítási rendszer alapján számolt UEFA-együtthatókat vették figyelembe.
Az elszámolt időszak egy ciklusát a labdarúgótorna selejtezőkörének és döntő szakaszának együttes időtartama határozza meg. A válogatott-együttható kiszámításakor két és fél ciklust vesznek figyelembe, amely a korábbi három selejtezőkörből és két döntő szakaszból adódik.
A selejtezőkörben, illetve a torna döntő szakaszán lejátszott összes mérkőzésért pont szerezhető a következő szabályok szerint:
Minden válogatott-mérkőzésért – függetlenül a végeredménytől – 10 000 pont jár;
A győzelemért 30 000 pont, a döntetlenért 10 000 pont jár;
Minden lőtt gól 501 ponttal növeli a mérkőzésért járó pontszám összegét, míg minden kapott gól 500 ponttal csökkenti azt.
Ha bármely mérkőzés büntetőpárbajjal fejeződne be, úgy mindkét csapat 10 000 pontot szerez (mint döntetlenért), amelyet a győztes csapat további 10 000 ponttal növel. A büntetőpárbaj során elért gólok nem számítanak.
Példa
1. csapat 4–1-re legyőzi a 2. csapatot
1. csapat: 10 000 pontot kap a mérkőzésért + 30 000 pont jár a győzelemért + 4×501 pont a lőtt gólokért - 1×500 pont a kapott gólok miatt = 41 504 pont.
2. csapat: +10 000 pont a mérkőzésért + 1×501 pont a lőtt gólért - 4×500 pont a kapott gólok miatt = 8501 pont.
4. Jutalom-, vagy bónuszpontok
Hogy az együtthatóban elszámolásra kerülő labdarúgótornák különböző szakaszainak jelentőségét és a szintek erősségét megfelelően nyomatékosítsák, jutalom-, vagy bónuszpontokat osztanak mindazon labdarúgó-válogatottaknak, amelyek bejutnak az érintett labdarúgótornák egyeneses kieséses szakaszába. A bónuszpontok lépcsőzetesen emelkednek a labdarúgótorna magasabb szintjeire lépve, és a mérkőzések végeredményeitől függetlenül garantáltan elszámolásra kerülnek.
A bónuszpontok értékét a következő táblázat tartalmazza(2014. január 1-től):[4]
A nemzeti labdarúgó-válogatottak összes mérkőzésének eredményéből (selejtezők és a labdarúgótornák döntőin) számolt pontszám összegét elosztjuk az adott időszakban lejátszott mérkőzések számával.
6. Súlyozott tényező
A súlyozott tényező az egyik legfontosabb viszonyszám az UEFA-koefficiens meghatározásában, mely megfelelően tükrözi a labdarúgó-válogatottak aktuális felkészültségi szintjét, a frissebb eredmények nagyobb „súllyal” szerepelnek. Az elszámolt időszakban jelölt ciklusok alapján a 3. és 2. időszak egyaránt kétszeres szorzóval (a teljes mutató 40%–40%-a), míg a legkorábbi, azaz az 1. időszak egyszeres szorzóval (a teljes mutató 20%-a) bír az UEFA-együtthatóban.
Példa
A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőcsoportjainak sorsolásakor a következőket veszik figyelembe:
A labdarúgó-válogatott összpontszáma: 100 000 (1. + 2. + 3. időszak)
Osztószám: 5 (2010-es VB-selejtező + döntő szakasz, 2012-es EB-selejtező + döntő szakasz és a 2014-es VB-selejtező)
UEFA-együttható: 100 000 / 5 = 20 000
Ország-koefficiens
Az ország-koefficiens UEFA-együtthatóját az UEFA-tagországok bajnokságainak rangsorolására használják, amely meghatározza az indulásra jogosult klubcsapatok számát és bekapcsolódási helyét az UEFA-bajnokok ligájában, az Európa-ligában, és az UEFA Konferencia Ligában.
Ezen UEFA-együttható érvénybe lépése kétciklusos, azaz a szezon lezárása után számolt érték csak egy teljes szezonnal később érvényes, azaz a 2023–2024-es szezon UEFA-együtthatóját a 2025–2026-os szezonban alkalmazzák.
Számítása
Ezt az együtthatót a nemzeti labdarúgó-bajnokságok klubjainak az UEFA-bajnokok ligájában, az Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában az utolsó 5, már befejezett szezonban elért összes eredmény figyelembevételével számítják ki. Így az adott év májusában–júniusában befejeződött európai kupák eredményei először a következő második szezontól számítanak először, és 5 évig vannak érvényben.[5]
A klubok a selejtezőben egy pontot kapnak a győzelemért, felet a döntetlenért. A csoportkörtől kezdődően kettő pontot kapnak a győzelemért, egyet a döntetlenért. Bónuszpontok járnak a következőkért:
Részvétel a csoportkörben – 4 pont a BL-ben
Csoportköri első helyezés – 4 pont az EL-ben, 2 pont az EKL-ben
Csoportköri második helyezés – 2 pont az EL-ben, 1 pont az EKL-ben
Részvétel a nyolcaddöntőben – 1 pont a BL-ben, 1 pont az EL-ben
Részvétel a negyeddöntőben – 1 pont a BL-ben, 1 pont az EL-ben
Részvétel a elődöntőben – 1 pont a BL-ben, 1 pont az EL-ben, 1 pont az EKL-ben
Részvétel a döntőben – 1 pont a BL-ben, 1 pont az EL-ben, 1 pont az EKL-ben
A megszerzett pontokat összeadják, majd elosztják az adott szezonban az adott szövetség által indított klubcsapatok számával. Az így kapott értéket három tizedesjegy pontosságig kerekítik (pl. 2,333), így kapjuk a labdarúgó-bajnokságok szezonbeli UEFA-együtthatóját. Az utolsó 5 szezon UEFA-együtthatójának összértéke képezi a nemzeti labdarúgó-bajnokságok UEFA-együtthatóját.
Klubkoefficiens
A klubkoefficiens arra szolgál, hogy az európai kupákban a csapatok kiemelését eldöntsék a sorsolást megelőzően.
A klub együtthatója a csapat legutóbbi 5 évben a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában szerzett pontjainak összessége, illetve a klub tagországának legutóbbi 5 éves átlágának együtthatója közül a magasabb érték.[6][5]
A klubok a csoportkörtől kezdődően a sorozatokban kettő pontot kapnak a győzelemért, egyet a döntetlenért. A nyolcaddöntő rájátszásáért zajló találkozókon nem szerezhető pont. A hosszabbítás utáni győzelemért ugyanezt a pontszámot kapják, de a büntetőrúgásokkal véget ért találkozók döntetlennek számítanak. A 2024–25-ös szezontól kezdődően a csapatok az alapszakasz helyezése szerint kapnak bónuszpontot. Az Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában az alapszakaszban szereplők garantált pontszámot kapnak, ha a szerzett pontok nem érik el a garantált pontszámot.[7]
