A Tudományos Gyűjtemény (1817–1841) havonta megjelenő magyar nyelvű tudományos folyóirat. Kiadás helye: Pest. Kiadó és nyomdász Trattner János Tamás.

A 19. század második évtizedében nagy vállalkozás volt Trattner János Tamásé, jeles írók gyülekeztek köré, Kultsár István, Vitkovics Mihály és Szemere Pál írói köre.

A Tudományos Gyűjtemény első szerkesztője Fejér György lett, megírta e folyóirat előszavát, azaz a programadó cikket. Éppen úgy, mint 18. század végi elődjei, rámutatott az anyanyelvű időszaki sajtó fontosságára az irodalom, a tudomány és a kultúra terjesztése szempontjából:

„A magyar nemzetnek felvilágosítását, csinosulását, szerencsésítését is önnön nyelvénél fogva érhetni el legkönnyebben, legbizonyosabban, legközönségesebben; csak e közzel tarthatni fenn annak sajátságát is, mely azt bilyegzi.”^[1]

Méltatta Trattner János Tamás vállalkozásának jelentőségét, s kifejezte abbeli reményét, hogy a vállalkozás nem fog csalódást okozni. Valóban, a folyóiratnak hamarosan 800 fő előfizetője lett, s egészen az 1830-as évek elejéig nagy népszerűségnek örvendett.

Számos vitacikk látott napvilágot e folyóiratban, írói, kritikai kezdeményezések születtek. Az 1830-as évek elején indult a Conversations-lexikoni pör, amelyben a legjobbak a születési előjogok ellen, a kritikáért, a nyilvánosságért szálltak síkra. Melléklapjában, a Szépliteratúrai Ajándék címűben feltűntek Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály írásai.

1833-tól a lap hanyatlásnak indult, mivel Horvát István szerkesztő az őstörténeti kutatást teljességgel előtérbe helyezte a lap hasábjain is. Trattner János Tamás még 1824-ben meghalt, utóda Károlyi István nem tudott a lapnak koncepciót adni. 1841-ben megszűnt. A lap e késői hanyatlása és megszűnése ellenére is sokat adott a magyar anyanyelvű tudományos kultúrának.

E lap hasábjain jelent meg 1819-ben Kazinczy Ferenc: Orthológus és neologus nálunk és más nemzeteknél című írása, mely a nyelvújítási harc utolsó szakaszában született. A nemesi nemzet fogalma mellett a polgári nemzet fogalma is megjelent, s a nemzeti irodalom gondolata. Kazinczy mellett Kölcsey Ferenc is teret kapott Vörösmarty szerkesztősége idején. A német irodalom mellett az angol és a francia irodalomra is ráirányították a figyelmet. Stettner-Zádor György segédszerkesztő pl. a francia romantika folyóiratából, a Globe-ból emelt át írásokat.

A lap színvonalát igen emelte, hogy gyakran foglalkoztatott illusztrátora^[2] Lenhardt Sámuel grafikus volt.

• Fejér György (1817–1818)
• Vass László (1818. július–1819)
• Thaisz András ügyvéd (1819–1828)
• Vörösmarty Mihály (1828–1833)
• Horvát István (1833–1837)
• Károlyi István (1837–1841)

• Fried István: Vörösmarty Mihály és a Tudományos Gyűjtemény. Irodalomtörténeti Közlemények, 1968/6. 644–658. p. [1]
• Szalontay Gabriella: A Tudományos Gyűjtemény nyelvtudományi jelentősége. Budapest, 1972. 114 p.
• Tudományos gyűjtemény 1817–1841. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta: Juhász István. Magvető Kiadó, Budapest, 1985. ISBN 963-14-0390-4, ISBN 963-14-0462-5: I. kötet, ISBN 963-14-0463-3: II. kötet.
• Mader Béla, A Tudományos Gyűjtemény és Vörösmarty (Reformkori tudományos folyóiratunk történetéből) = Pedagógia – Oktatás – Könyvtár: Ünnepi tanulmányok F. Dárdai Ágnes tiszteletére, szerk. Csóka-Jaksa Helga, Schmelczer-Pohánka Éva, Szeberényi Gábor, Pécs, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, 2014 (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 12.) 343–360. [2]

• Program és hivatás: magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye. Budapest, Gondolat, 1978. Tudományos Gyűjtemény lásd 87-91. p. ISBN 963-280-466-X
• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2143–2144. o. ISBN 963-05-6807-1  
• Digitalizált kötetek a REAL-J-ben
• A Szépliteratúrai Ajándék kötetei a REAL-J-ben