Torda–Abrudbánya kisvasút

Torda–Abrudbánya kisvasút
Vonal:CFR-309
Hossz:93 km
Nyomtávolság:760 mm
Jelmagyarázat
 0,00 Torda
5,00 Szentmihály
9,00 Sinfalva
Híd az Aranyos felett
11,00 Várfalva
Alagút
17,00 Borrév
22,00 Szurdoklunzsest
25,00 Felsőaklos
28,00 Vidaly
31,00 Alsóaklos
35,00 Aranyoslonka
Alagút
37,00 Alsópodsága
42,00 Alsószolcsva
44,00 Szolcsva
46,00 Felsőszolcsva
54,00 Berzesd
57,00 Szártos
60,00 Aranyosbánya
64,00 Hadaró
66,00 Lupsapatak
68,00 Nagylupsa
70,00 Hadaró
73,00 Muska
77,00 Valea Dobrii
80,00 Bisztra
Híd az Aranyos felett
83,00 Topánfalva
87,00 Podu Mijii
90,00 Verespatak
93,00 Abrudbánya

A Torda–Abrudbánya kisvasút keskeny nyomtávú vasútvonal Romániában, Torda (Kolozs megye) és Abrudbánya (Fehér megye) között, a Mócvidéken. Köznapi román neve, a többi keskeny nyomtávú vasúthoz hasonlóan, mocănița (szó szerint 'mokányka'). A vasútvonal által kiszolgált főbb települések Torda, Aranyosbánya, Topánfalva, Verespatak és Abrudbánya.

Útvonala

A vasútvonal Torda ipari negyedéből indul, az üveggyár(wd) közeléből.[1] 12 kilométeren át egészen Várfalváig sík vidéken halad, majd az Aranyos folyó szűk völgyében halad tovább,[2] a DN 75-ös főút(wd) mellett, amelyet huszonkétszer keresztez. Topánfalvánál a vasútvonal elhagyja az Aranyos völgyét, és az Abrud(wd) folyó völgyében DN74A főút(wd) mentén halad Abrudbányáig.[1]

Műszaki jellemzői

A pályatest szélessége az alépítmény felszínén 2,85 méter, a nyomtávolság 760 mm. A sínszálak folyóméterenként 13,75 kg súlyúak, igénybevételük 2750 kg. Keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1000 kg-ot meg nem haladhat.[2]

Története

A 93 kilométer hosszúságú vasútvonal 1891–1912 között épült, és 1912. június 20-án avatták fel.[1] A vasútvonal kezelésére létrehozott részvénytársaság 1911. március 31-én alakult meg.[3] A 760 milliméteres nyomtávolságú vonalhoz 1911-ben 11 mozdonyt, 22 személykocsit, 8 kocsit a kalauzok és posta számára és 93 teherkocsit rendeltek. A mozdonyokat a MÁV gépgyárától, a kocsikat a Schlick, a Roessemann & Kühnemann, a Magyar belga-fémipar, valamint az Orenstein & Koppel(wd) gyáraktól rendelték.[4] A mozdonyok a MÁV 490 sorozathoz tartoztak.[5]

A vasútvonalat egyaránt használták személy- és áruszállításra (szén, érc, só, fa, mész).[3] A vasúti közlekedést 1997-ben gazdaságtalanság miatt megszüntették, a vonal egy részét elbontották.[6] Az utolsó években naponta három pár vonat közlekedett: egy gyorsvonat és két személyvonat. A vonat maximális megengedett sebessége 40 km/óra volt, és a személyvonat hat és fél óra alatt tette meg a két végállomás közötti utat.[1]

Miután Georg Hocevar osztrák üzletember felújította az Abrudbánya–Topánfalva szakaszt, 2004-től nyaranta néhány napig ismét közlekedett a vonat. 2006-ban a Fehér megyei tanács kezdeményezésére a megyében található szakaszt, Abrudbánya és Vidaly között, műemlékké nyilvánították, 2014-ben pedig a vasútvonal egésze műemlék lett;[7] a román műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-B-21097 LMI-kóddal szerepel.[8] A műemlékké nyilvánítástól azt remélték, hogy a következő években európai uniós forrásokból sor kerülhet a vonal egészének felújítására.[1]

2019. januárban megnyitották közlekedésre az Aranyoslonka és Szolcsva közötti 9 kilométeres szakaszt.[9] A projektet Cristian Răspopa marosvásárhelyi üzletember vitte végbe, akinek szándékában áll az Aranyoslonka és Aranyosbánya közötti közlekedés helyreállítása is.[10]

A kultúrában

Malvina Urșianu(wd) Trecătoarele iubiri című 1974-es filmjének zárójelenete a vonaton és az aranyosbányai állomáson játszódik.[11][12]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e Istoria Mocăniței din Alba, declarată monument istoric. www.radiounirea.ro (2016. augusztus 27.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  2. ↑ a b Abrudbánya vasutat kap. A Bánya, IV. évf. 20. sz. (1911. május 21.)
  3. ↑ a b Tar Károly: Szerelmes földrajz. Kolozsvár: Dacia. 1983.  
  4. ↑ A torda—topánfalva—abrudbányai keskenyvágányu vasut jármű megrendelése. Vasúti és Közlekedési Közlöny, 143. sz. (1911. december 3.) 930. o.
  5. ↑ Malatinszky Sándor: A MÁV 490 sorozatú gőzmozdonyai és a 490,039 pályaszámú mozdony felújítása. vasutgepeszet.hu (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  6. ↑ Marinela Brumar: "Mocănița" din Apuseni, pe șine la acest sfârșit de săptămână. www.agerpres.ro (2015. április 30.) arch
  7. ↑ Bianca Pădurean: Mocănița de pe Valea Arieșului, monument istoric. www.rfi.ro (2014. július 16.) (Hozzáférés: 2021. május 17.) arch
  8. ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  9. ↑ S-a reluat circulația Mocăniței pe Valea Arieșului! turdanews.net (2019. január 2.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  10. ↑ Dorin Ţimonea: Mocănița revine pe Valea Arieșului, în Apuseni, după 20 de ani. Un investitor pune trenul pe șine în scop turistic. adevarul.ro (2017. május 5.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  11. ↑ N. G.: Povestea mocanitei din Apuseni, trenul simbol care a schimbat viata motilor. Monumentul istoric a fost abandonat de autoritati. ziare.com (2021. január 25.) (Hozzáférés: 2021. május 17.)
  12. ↑ Fotografii de colecție din anii `60 -`90 cu mocănița Turda – Abrud. apuseni.info (2015. február 21.) (Hozzáférés: 2021. május 17.) arch

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Calea ferată îngustă Turda–Abrud című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.