1961-től tíz éven át a Reanal Finomvegyszergyárban kutatómérnök, üzemvezető-helyettes, végül üzemvezető. 1962-ben a gyár egyéves tanulmányútra küldte a Magyar Tudományos AkadémiaFodor Gábor professzor vezette Sztereokémiai Kutatócsoportjához. 1971-től nyugdíjazásáig a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ munkatársa. Először a Biokémiai Intézet tudományos munkatársa, majd tudományos főmunkatársként, később tudományos tanácsadóként a Biofizikai Intézet nukleotidkémiai csoportját vezette. Itt, ebben a csoportban, az ő vezetése alatt dolgozott Karikó Katalin,[4] akinek itt indult kutatói pályája. Közben tíz évig az Egyesült Államokban tevékenykedett mint vendégprofesszor (Utahi Egyetem, 1982–1983), ill. vendégkutató (Brigham Young Egyetem, 1983-1984; Virginiai Egyetem, 1988-1990; Duke Egyetem, 1990–1994; raleigh-i Boron Biologicals Inc., 1994–1996). Nyugdíjba vonulása után a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója (1997–2004) és a Reanal Finomvegyszergyár tanácsadója (1998–2004).
Nukleotidkémiai kutatásai alapján 1970-ben egyetemi doktori címet, 1976-ban kandidátusi, 1986-ban akadémiai doktori fokozatot szerzett. 1978-tól a szegedi József Attila Tudományegyetem címzetes egyetemi docense. Nukleotidkémiai speciális kollégiumokat tartott a szegedi (1972–1998), majd megszakításokkal a budapesti tudományegyetemen (1998–2002). Tagja volt az MTA bioorganikus munkabizottságának.
Munkássága
Első tudományos dolgozatát 16 évesen madártani tárgykörben írta. Az ELTE szerves kémiai tanszékén részt vett a pentacén racionális szintézisének kidolgozásában. A Reanal Finomvegyszergyárban munkájának eredményeképpen jött létre a Kémia IV. üzem. Szegeden egy nukleotid-anhidrid szerkezetigazoló szintézisének megvalósítása után új nukleotid- és dinukleotid-amid származékokat szintetizált, tanulmányozta konformációjukat és hidrolízisüket. Az aminosav-analízisre kifejlesztett Fixion réteget sikerrel alkalmazta nukleinsav-komponensek elválasztására. Az Egyesült Államokban bórtartalmú nukleotidokkal foglalkozott.
Eredményeiről több mint 70, nemzetközi folyóiratokban publikált dolgozatban, az Egyesült Államokban tett előadókörúton, valamint hazai és nemzetközi kongresszusokon számolt be. Emlékezéseket írt tanítómestereiről, beszámolókat amerikai élményeiről.
Díjai, elismerései
Nehézipar Kiváló Dolgozója, 1970.
Kajtár Márton Alapítvány emlékérme, 2005.
Főbb publikációi
Contributions to the Ecology of the Indian Ring-Dove (1955)
Einfache Synthese des Pentacens (társszerző, 1960)