Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
A vidámpark neve először „Tivoli & Vauxhall” volt, a „Tivoli” a párizsiJardin de Tivoli-ra utal (mely a Róma közelében fekvő Tivoliról kapta a nevét), a „Vauxhall” pedig a londoniVauxhall Gardens-re. A Tivoli alapítója, Georg Carstensen (1812-1857) azzal a meggyőző érvvel kapott engedélyt a park létrehozására a királytól, VIII. Keresztélytől (Christian VIII), hogy „ha az emberek jól szórakoznak, akkor nem gondolkodnak a politikáról”. Már a kezdet kezdetén számos látványosságot kínált a Tivoli: egy képzeletbeli Kelet stílusában megalkotott épületek sokaságát, színházat, zenei színpadokat, éttermeket és kávézókat, virágoskerteket és olyan szórakozási lehetőségeket, mint a körhinta és egy korai, egyszerű, színpadias vasút.
Sötétedés után színes lámpák világították be a kertet. Bizonyos estéken különleges, látványos tűzijáték fénye tükröződött a Tivoli taván.
Hans Christian Lumbye (1810-1874) zeneszerző volt a Tivoli zenei igazgatója 1843 és 1872 között. Főképp a bécsi keringőszerzők inspirálták, mint a Strauss család (Johann Strauss és fiai), és így az "Északi Strauss" néven vált ismertté. Sok műve a mai napig hallható a Tivoli Szimfonikus Zenekar előadásában.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tivoli című dán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
