Borosjenői Tisza László (Geszt, 1765. október 22. – Nagyvárad, 1831. október 4.) császári és királyi kamarás, földbirtokos, Bihar vármegye főjegyzője és országgyűlési követe. Tisza Kálmán miniszterelnök nagyapja.
Ő építtette a geszti kastélyt, amely attól fogva a Tiszák nagyváradi nemesi kúriájával együtt a család állandó lakóhelye volt.[1]
1790-ben zászlótartó volt a nemesi bandériumban,[2] majd 1790–1791-ben Bihar vármegye főjegyzője.[3]
1809-ben táblabíró, és részt vett Bihar vármegye 1809. évi utolsó nemesi fölkelésében, amelyben „nem értvén a katonasághoz” nem vállalta a főstrázsamesterséget, az „ezeres-kapitány” utáni tisztséget.[4] 1811-ben országgyűlési követ volt a pozsonyi országgyűlésben.[3]
A császári és királyi kamarási címet 1815-ben kapta meg.[5]
Fejedelmi háztartást vitt Nagyváradon és Geszten.[6] Mecénásként járult hozzá 1794-ben a „magyar Jádzó Színnek megörökítésére”.[7]
Családja
Apja Tisza László (1710–1778) a családnak a török hódítás során elvett birtokaival kapcsolatos, a modenai herceg elleni 1759-ben indított hosszas perének megnyerését követően kapta meg Zaránd vármegyei birtokai helyett csere útján 1766-ban – több más birtokkal együtt – a Tisza család birtokát Geszten.[8][9] Az 1766. augusztus 9-én kelt királyi adománylevél Geszt és Mező-Gyán helységek mellett Iklód, Mátéháza, Nagy- és Kis- Gyánté, Vátyon, Bogyiszlóháza, Kis-Geszt, Begécs, Kis-Radvány és Csegőd pusztákra terjedt ki.[10] 1761-ben feleségül vette a gazdag bályoki Szénási Rebekát, akitől három fia született.[6] A legkisebb gyerekkorában halt meg, másik gyereke Tisza István 30 éves korában öngyilkos lett Bécsben, és csak az 1765-ben született Lászlónak lettek utódai.[2]
Az 1765-ben született ifjabb Tisza László 1796-ban házasodott össze Teleki Katalin grófnővel, akitől öt fia és négy lánya született: (Karolina, báró Egloffstoin Albertné, Lajos, József, Amália, báró Léderer Károly altábornagyné, Vilma báró Luzsénszky Pálné, Károly, Ferenc, Paulina és Imre).[11][12] A fiúgyerekek közül egyedül maradt életben harmadik gyermekük,[13] a későbbi miniszterelnök Tisza Kálmán apja, Tisza Lajos (1798–1856).[14]
Jegyzetek
- ↑ „A geszti kastély”. Képes Folyóirat Vasárnapi Ujság füzetekben 32. kötet, 20–22. o.
- ↑ a b „Adatok a Tisza-család történetéből”. Budapesti Hírlap 22 (87), 3–4. o.
- ↑ a b Borovszky Samu. Bihar vármegye és Nagyvárad, Magyarország vármegyéi és városai, 582. o. (1901)
- ↑ „A bihari utolsó nemesfölkelés”. Budapesti Hírlap 22 (86), 6. o.
- ↑ „Béts”. Magyar Kurir 29 (37), Rendkívül való toldalék 4. o.
- ↑ a b „A Tisza grófok elei”. Pesti Hírlap 19 (54), 6. o.
- ↑ szerk.: Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon 4., 357. o.
- ↑ „A Tisza-család múltjából”. Vasárnapi Ujság 49 (13), 203. o.
- ↑ Dr. Komáromy András: A borosjenei Tisza-család ősei (negyedik közlemény), Turul A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye, 161. o. (1895)
- ↑ Borovszky Samu. Bihar vármegye és Nagyvárad, Magyarország vármegyéi és városai, 544. o. (1901)
- ↑ Magyar Lexikon 15. kötet, 378. o. (1884)
- ↑ Dr. Komáromy András: A borosjenei Tisza-család ősei, Turul A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye, 23. o. (1895)
- ↑ „A Tisza-család asszonyai”. Uj Idők 9 (46), 437. o.
- ↑ Révai nagy lexikona 18. kötet, 295. o. (1925)
Források
