Thébai Kratész

Thébai Kratész
Kratész ábrázolása egy római freskón
Kratész ábrázolása egy római freskón
Születetti. e. 365 körül
Théba
Elhunyti. e. 285 körül
Boiotia
Állampolgárságathébai
HázastársaHipparkhia[1]
GyermekeiPasicles
SzüleiAscondus
Foglalkozásafilozófus
SírhelyeBoiótia
Filozófusi pályafutása
Antik filozófia
i. e. 4. század
Iskola/Irányzatcinikus filozófia
A Wikimédia Commons tartalmaz Thébai Kratész témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Thébai Kratész (ógörögül: Κράτης, latinul: Crates), (i. e. 365 körül – i. e. 285 körül) athéni filozófus volt, a cinikusok iskolájának tagja az i. e. 3. században.

Élete

Kratész thébai származású volt, előkelő családban született. Apja, Aszkondasz a város egyik leggazdagabb polgára volt. Kratész, amikor arra a felismerésre jutott, hogy csak az erény szolgálja a világot, az anyagi javak nem, lemondott vagyonáról. Az anekdota szerint földjeit közlegelőnek adta, vagyonát elajándékozta, egyes feljegyzések szerint a tengerbe dobta. Ezt a cselekedetét úgy értékelte, hogy általa visszaszerezte a szabadságát.[2] A kortársak szerint ezt mondta: "Kratész megszabadítja Kratészt".[3]

A hagyomány szerint Szinópéi Diogenész tanította a filozófiára. Mesterével szemben nem volt kötekedő, kortársai Ajtónyitónak (thürepanoiktész) nevezték. Egyes értékelések szerint azért, mert gyakran rátört az emberekre otthonukban, hogy kéretlen tanácsokkal lássa el őket,[3] mások szerint azért, mert mindenki ajtaja nyitva állt előtte.[2] Feljegyezték róla, hogy Athén követeként járt I. Démétriosz makedón királynál, hogy lebeszélje őt a város ostromáról.

Azon kevés cinikus filozófus közé tartozott, aki megházasodott. A hagyomány szerint felesége, a szintén bölcselettel foglalkozó Hipparkhia kérte meg az ő kezét. Állítólag annyira megvetették a szabályokat és hagyományokat, hogy nyilvános helyen közösültek. Kratész sógora szintén cinikus filozófus volt, Métroklész. Kratésznek és Hipparkhiának egy fiuk született, Pásziklész.[4]

Tanítása

Kratész virágkora az i.e. 320-as években volt.[3] Filozófiai tartalmú leveleket, gúnyos költeményeket, himnuszokat, verseket és tragédiákat írt. Tanításának központi eleme a mértéktartás és az anyagi javaktól való tartózkodás. Jól illusztrálja ezt az alábbi töredék:

"Hasznossá tegyetek, ne pedig kellemetessé.
Nem kívánom a pénzt, a vagyont én gyűjteni, mint a méh.
Hangyai módra se kell összekuporva vagyon.
Részem igazság legyen, olyan kincs, mely az erényre
Oktat, amit könnyű tűrni, szerezni nekünk.
Ezt ha elértem, a Múzsákat s Hermészt is imádom
Nem fényes lakomán, szívem erényeivel."[5]

Anekdoták

  • Amikor Nagy Sándor megkérdezte, szeretné-e, ha visszaadná Athén szabadságát, azt válaszolta: „Minek? Egy másik Nagy Sándor újra lerombolná”.
  • A szép Hipparkhia szülei arra kérték a filozófust, hogy beszélje le lányukat a házasságról. A testi hibái miatt sokat gúnyolt Kratész megmutatta meztelen testét a lánynak, hogy így ijessze el.
  • Amikor egy olimpiai bajnok megütötte, azt írta a homlokára a monoklis szemére mutató nyíllal együtt, hogy ezt Nikodrómosz tette.

Források

Jegyzetek

  1. Hipparchia 1 (Pauly-Wissowa), 2023. augusztus 4.
  2. a b Sebestyén Károly: A cinikus filozófia, 69. oldal (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-4505-909 helyes ISBN 963-85223-0-5
  3. a b c Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története, 55. oldal ISBN 963-8453-16-8
  4. Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története, 57. oldal ISBN 963-8453-16-8
  5. Sebestyén, 71. oldal

Kapcsolódó szócikkek

  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap