Budapesti és bécsi műegyetemi és iparművészeti iskolai tanulmányok után, 1907-től Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészirodájában kapott munkát. Később Führer Miklós mellé került, és vele dolgozott 1912-ig. Ezzel párhuzamosan, 1910-től Sváb Gyula és Jakabffy Zoltán munkatársaként részt vett a Kultuszminisztérium Műszaki Osztályának népiskola-rendszer kialakítási tervezésében.[2] Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol egy vagy több iskolaépületet tervezett (helyszín nem ismert).[3]
Számos tervpályázaton indult, de sok alkotása nem valósult meg. Az első világháború utáni időszakban épültek ideiglenes pavilonjai a budapesti nemzetközi vásárok számára. Az 1930-as években népies stílusban tervezett lakóházakat, templomokat.[2] Az 1930-as években modern, funkcionalista stílusú épületek kerültek ki kezei közül, ezeken minimális art déco hatás is megfigyelhető.[4]
Az építészet mellett festőként is ismert volt, és 1909-től alkotásait kiállításokon mutatta be. Különböző utazásai alkalmával sok rajzot és festmény készített. Számos ábrázolása a budapesti régi Tabán városrészhez köthető. Foglalkozott emellett kerámiakészítéssel és más iparművészeti ágakkal. Nevéhez fűződik a Feszty-körkép diorámájának felújítása és a hozzá tartozó szobrok megmintázásra.[2]
1985-ben 150 db, 1920 és 1950 között készült tervrajza bekerült a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményébe.[5]
Munkásságáról 1988-ban a Magyar Építészeti Múzeum kiállítással emlékezett meg. Ennek anyaga nem sokkal később kiállítási katalógus formájában is megjelent.[6]
Thomas Antal (1889–1967) építész emlékkiállítása: Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása, a katalógust szerk. és a kiállítást rend. Hadik András és Ritoók Pál. Budapest: OMF Magyar Építészeti Múzeum, 1988.