PROFILPELAJAR.COM

	Mecklenburgi Terézia
	Therese Mathilde Amalia Herzogin zu Mecklenburg [-Strelitz]
	Thurn und Taxis hercegnéje
	Uralkodási ideje
	1805 – 1806
Elődje	Württembergi Auguszta
	Thurn und Taxis címzetes hercegnéje
	Uralkodási ideje
	1806 – 1827
Utódja	Wilhelmine von Dörnberg
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Mecklenburgi-ház
Született	1773. április 5.; Hannover
Elhunyt	1839. február 12. (65 évesen); Schloss Taxis
Nyughelye	Szent Emmerám-apátság;
Édesapja	II. Károly
Édesanyja	Friderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő
Testvére(i)	György mecklenburg–strelitzi nagyherceg; Karl zu Mecklenburg-Strelitz; Mecklenburgi Lujza; Friderika hannoveri királyné; Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő; Karoline Auguste Herzogin von Mecklenburg-Strelitz; György Károly Frigyes mecklenburg–strelitzi herceg; Frigyes György Károly mecklenburg–strelitzi gróf; Frigyes Károly Ferdinánd mecklenburg–strelitzi herceg; Augusta Albertina Herzogin von Mecklenburg-Strelitz;
Házastársa	Károly Sándor Thurn und Taxis-i 5. herceg
Gyermekei	Maria Theresia Thurn-Taxis; Princess Sophie Dorothea of Thurn and Taxis; Maximilian Karl von Thurn und Taxis; Countess Amalie Maximilianovna Adlerberg; Charlotte Luise Prinzessin von Thurn und Taxis; George Karl Prinz von Thurn und Taxis; Luise Friederike Prinzessin von Thurn und Taxis; Prinz Friedrich Wilhelm von Thurn und Taxis;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburgi Terézia témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Terézia Thurn und Taxis-i hercegné, született Terézia mecklenburg–strelitzi hercegnő (Hannover, 1773. április 5. – Dischingen melletti Taxis-kastély, 1839. február 12.)

Származása

Terézia hercegnő II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816) és Friderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő (1752–1782) tíz gyermeke között a harmadik leány volt.

Élete

Terézia az életének első éveit Hannoverben töltötte, ahol az apja a Hannoveri Választófejedelemség kormányzója volt. 1786-ban Friderika és Lujza testvéreivel Darmstadtba költözött, Mária Lujza Albertina hessen–darmstadti tartománygrófné udvarához, mert Károly herceg megint özvegy lett.

Károly Sandor Thurn und Taxis-i herceg 1789. május 25-én, 19 évesen feleségül vette a 16 éves Teréziát Neustrelitzben.

A pár kezdetben (1797-ig) a Thurn und Taxis palotában élt Frankfurtban. Apósa 1805-ös halála óta egyre inkább kiállt a Thurn und Taxis-ház szuverenitása mellett a hagyományos postai jogok mellett.

A szekularizáció során a Szent Emmerám-apátság(wd) regensburgi épületei 1803/1812-ben a Thurn und Taxis hercegi családhoz kerültek, amely 1748 óta az egyes épületrészekben lakott. Terézia a helyiségek egy részét kiterjedt könyvtára számára használta, és „könyvtári katalógust”^[3] nyomtattatott hozzá.

1814-től Terézia a Thurn und Taxis-házat és képviselte a bécsi kongresszuson.^[4]

Fia, Frigyes Vilmos 1825-ben és férje 1827-ben bekövetkezett halála után Teréz hercegnő ritkán tartózkodott Regensburgban és visszavonult az özvegy rezidenciájába a Dischingen melletti Taxis-kastélyba. Továbbra is tanácsot adott fiának, Miksa Károlynak, aki apját követte a családfőként, földesúrként és a Thurn-und-Taxis magánpostahivatal vezetőjeként. Özvegyként elsősorban „tudományos és művészeti érdeklődésének” szentelte magát, bővítette grafikai gyűjteményét és könyvtárát.^[5]

Gyermekei

Sarolta Lujza (*/† 1790)
György Károly (1792–1795)
Mária Terézia (1794–1874) ⚭ 1812 Esterházy Pál Antal
Lujza Friderika (*/† 1798)
Mária Zsófia Dorottya (1800–1870) ⚭ 1827 Pál Vilmos Württemberg hercege, 1835-ben elvált
Miksa Károly (1802–1871)

1. ⚭ 1828 Wilhelmine von Dörnberg

2. ⚭ 1839 Mathilde Sophie Prinzessin zu Oettingen-Oettingen

Frigyes Vilmos (1805–1825) nőtlen

Törvénytelen gyermekei Maximilian-Emanuel Lerchenfeld gróffal (1772–1809)

Georg Adolf, Graf von Stockau (1806–1865)
ikrek:

Maximilian von Straka (1807–1845)

Elise Therese von Straka (1807 –1875)

Amalie Adlerberg(wd) (1808–1888) ⚭ 1855 Nikola Adlerberg (1819–1892)
Luise Therese von Straka (1809–1872)

További információk

Jegyzetek

↑ ^a ^b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
↑ ^a ^b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Zentralarchiv des Hauses Thurn und Taxis, 1815.
↑ Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis, 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, ISBN 3-7917-1492-9, 79. oldal; Max Piendl szövegezése: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. Zur Geschichte des Hauses und der Thurn und Taxis-Post. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1981, 86. oldal
↑ Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis, 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, ISBN 3-7917-1492-9, 96. oldal

Irodalom

Wolfgang Behringer: Thurn und Taxis. Die Geschichte ihrer Post und ihrer Unternehmen. München/Zürich 1990, ISBN 3-492-03336-9
Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, ISBN 3-7917-1492-9
Ludwig Kalmus: Weltgeschichte der Post. Verlag Amon Franz Göth, Wien 1937.
Max Piendl: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. Zur Geschichte des Hauses und der Thurn und Taxis-Post. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1981.
Rudolf Reiser: Mathilde Therese von Thurn und Taxis (1773–1839). In: Zeitschrift für Bayerische Landeskunde. 38. kötet, 1975, 739–748. oldal

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Therese zu Mecklenburg című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.