Terray Pál Mihály (1809–1890) erdőmester és Koricsánszky Emília (1824–1895) fia. Iskoláit Rimaszombat és Rozsnyó után a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karán kitüntetéssel fejezte be. 1884-ben szerezte meg orvosi diplomáját. 1884–1893 között a Korányi Klinikán volt tanársegéd, 1894-ben egyetemi magán-, 1904-ben rendkívüli tanár lett. 1894-től az Apponyi-féle Szövetség utcai poliklinika főorvosa volt. 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia egyik jutalmát nyerte el könyvpályázatával. 1924-ben egészségügyi főtanácsos lett. Sok főúri családnak volt orvosa, így például József Ágost főhercegnek és a Károlyi családnak is. Felesége Horváth Erzsébet (1887. szeptember 1. – Budapest, 1964. július 17.[6]), esküvőjük Budapesten volt, 1918. szeptember 21-én, gyermekük nem született.
Fontosabb munkái
Terray Pál (1861–1926) 5 publikációjának az adatai. OSZK. Katalógus.[7]
A levegő oxygén-tartalmának befolyása az anyagcserére. Budapest. Magyar Orvosi Archivum. VI. évfolyam. 1897. 1-61.[8]
Terray Pál-Hirschler Ágoston. A diaetetika tankönyve. Budapest, Sorozatcím: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára. 1900.[9]
Terray Pál-Hirschler Ágoston. A szervetlen sók jelentőségéről, a szervezet anyagcseréjében. Akadémiai pályamunka. 1902.[10]
Molnár Béla (1926. november 25.). „Terray Pál”. Budapesti Orvosi Újság (Magyarország) 24 (48), 1473. o. (Hozzáférés: 2021. november 28.)
Terray Gyula (1879–1940) a Reuss-Terray-Schulek családok történetét 1919 és 1937 között írta. Számításai szerint 250 rokon és 350 „atyafi” családot jegyzett fel. Ezt a kéziratot hat példányban, kockás füzetben lemásolta és átadta gyermekeinek Istvánnak, Piroskának, Zoltánnak, Barnabásnak és Lászlónak. Egy példányt Sipos Béla I.-nek adott át dedikálva. Terray Gyula fia Terray Barnabás (1919–1991) 1959-ben kezdte el folytatni édesapja családfakutatási munkáját, és 1971–72-ben több példányban legépelte Terray Gyula füzeteit valamint kiegészítette azokat.