főispáni helytartó, főispán, aranykulcsos, utazó, császári és királyi kamarás, református főgondnok, hétszemélynök, költő, közélelmezési felügyelő, nyelvész, országgyűlési követ
SzékigrófTeleki László[1] (Szirák, 1764. szeptember 8. – Pest, 1821. március 24.) Somogy vármegye főispáni helytartója, főispán, aranykulcsos, utazó, császári és királyi kamarás, református főgondnok, hétszemélynök, költő, közélelmezési felügyelő, nyelvész, országgyűlési követ.
Első házasságából született gyermekei: Ádám tábornok, József erdélyi kormányzó és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Sámuel egyházkerületi főgondnok, valamint Janka; második házasságából: Dénes, László és Auguszta.
Élete
Magántanítók felügyelete alatt, majd a marosvásárhelyi kollégiumban igen gondos nevelésben részesült. Nevelésében és sokoldalú tudományos képzésében nagy érdeme volt a tudós Cornides Dánielnek, akivel – miután iskoláit és a törvényes gyakorlatot befejezte – fél évet Bécsben töltött, 1783-ban pedig külföldre utazott, Göttingenben másfél évet szentelt a tudományoknak. Aztán beutazta Németországot, Angliát, Franciaországot, Hollandiát és Svájcot.
1787-ben házasságra lépett Teleki Mária grófnővel. 1789-ben az erdélyi kormányszéknél tiszteletbeli titoknok, 1791-ben királyi kamarás, 1792-ben az erdélyi királyi tábla bírája lett, és időközben, 1790-ben országgyűlési követté és a kolozsvárireformátus kollégium gondnokává választották. Apjának 1796-ban bekövetkezett halála és megváltozott családi viszonyai miatt lakását Magyarországra tette át. 1800-ban, miután elvesztette első nejét, második házasságra lépett báró szoboszlai Mészáros János altábornagy leányával, Johannával. 1802-ben a dunamelléki egyházkerület főgondnokává választották, majd 1803-ban a pesti királyi tábla bírája lett. A fejedelem azzal jutalmazta érdemeit, hogy 1811-ben Somogy vármegye főispáni helyettesévé, 1819-ben a Hétszemélyes Tábla bírájává nevezte ki.
Művei
A nevelésről, 1796 (kéziratban maradt)
Buzgó fiui tiszteletnek s szeretetnek emlékezet köve, melyet az 1796. esztendőben meghólt igen kedves édes atyának, néhai gróf Széki Teleki József úrnak tiszteletére fiúi érzékeny háladatosságból felemelni kívánt. Pest, 1797 (költemény)
Néhai r. sz. b. gróf Széki Teleki Ádám úr… áldott hamvainak emlékezetekre, belső érzékeny indulattal szentelte. Uo. 1798 (költemény)
Ő kir. herczegsége Magyar ország nádorispánnya József értz-hertzegnek élete párjával, Alexandra Paulowna ő cs. hertzegségével Budára való megérkezésekor… idvezlő érzékenységei. Uo. 1800 (költemény)
Egy jó asszony képe, mellyet néhai gr. Széki Teleki Mária elfelejthetetlen emlékezetű felesége áldott hamvainak tiszteletére férfi érzékenységgel felemelt. Uo. 1801 (költemény a Néhai gróf Széki Teleki Mária sirhalma cz. gyűjteményes munkából)
A magyar nyelv előmozdításáról buzgó esdeklései. Uo. 1806 (Jutalom feleletek a magyar nyelv és egy magyar tudós társaság ügyében. Németül: Uo. 1810. Ism. N. Annalen der Literatur. Bécs, 1809. I. 268. l.)
↑Miroslav Marek: Teleki 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 7. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
↑Miroslav Marek: Bethlen de Bethlen 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 27. [2012. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
↑Miroslav Marek: Ráday de Ráda 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2006. június 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
↑Miroslav Marek: Teleki 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. augusztus 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)