Szegényparaszti családban nőtt fel, gyerekkorától megszállottan olvasott, verseket, történeteket írt. A debreceni gépipari technikumban érettségizett, végzettségét tekintve fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-technikus volt, az orvosi műszergyárban dolgozott 1992-ben bekövetkezett elbocsátásáig, azután munkanélküliként tengette életét. 1991-től 1999-ig a Holmi szerkesztőbizottságának tagja volt. 2005 januárjában hunyt el debreceni otthonában.
Több tucatnyi elbeszélése, novellája látott napvilágot, de írt regényeket és szociográfiai munkákat is. Elbeszélései a perifériára szorult emberek sorsát örökítik meg, akiket maga alá gyűrt a kilátástalanság és a nyomor. A rendszerváltozás vesztesei ők: munkanélküliek, kiszolgáltatottak, betegek. Figurái többnyire egyszerű, tanulatlan emberek, ám gyakran ábrázol magasabb végzettséggel rendelkezőket is, akiket a valóság végül rádöbbent erőfeszítéseik haszontalanságára. Írói munkáját több díjjal is elismerték, többek közt József Attila-díjjal (1997) és Márai Sándor-díjjal (1998). Művei francia, finn és német kiadóknál is megjelentek.
Az állambiztonsági szolgálatnak végzett tevékenysége
Az ügynökmúltjáról szóló önéletrajzi ihletésű regénye Az áruló. Filmregény címmel jelent meg.[3]Ménes Attila, Tar Sándor közeli barátja szerint Tart azért tudták beszervezni, mert homoszexuális volt, és ezt titkolta – Ménes így mutatta be Tar történetét Bihari című drámájában,[4] és ezt a magyarázatot Tar Sándor sem cáfolta a sajtónak adott interjúiban.[5] Ugyanakkor Ménes azt is elmondja, hogy ügynökként Tar Sándor túlteljesítette az elvárásokat: nem volt tekintettel a besúgottakra, olyan információkat is kiadott a hatalomnak, amelyeket titokban tarthatott volna.
Művei
A 6714-es személy (elbeszélések), Magvető, Budapest, 1981
Mért jó a póknak? (elbeszélések), Szépirodalmi, Budapest, 1989)
A te országod (válogatott és új novellák), Századvég, Budapest, 1993
Ennyi volt. Novellák; Cégér, Bp., 1993
Minden messze van (kisregény), Határ Könyvek, Debrecen, 1995
A mi utcánk (regény), Magvető, Budapest, 1995
Ennyi volt (novellák), Cégér, Budapest, 1993
Szürke galamb. Bűnregény; Magvető, Bp., 1996
Lassú teher (novellák), Magvető, Budapest, 1998
Nóra jön (válogatott és új novellák), Magvető, Budapest, 2000
Az áruló. Filmregény, Litera.hu, 2003 (csak online jelent meg)
A térkép szélén (elbeszélések), Magvető, Budapest, 2003
Az alku. Gonosz történetek (elbeszélések), Noran, Budapest, 2004
Te következel (válogatott elbeszélések), Magvető, Budapest, 2008 ISBN 9789631426809
A mi országunk. Mai magyar színdarabok Tar Sándor nyomán; szerk. Szűcs Mónika; Selinunte, Bp., 2019 (Olvasópróba)
"... most aztán nézhetek magam után...". Levelek Tar Sándorhoz; szerk., jegyz., tan. Lakner Lajos; Déri Múzeum, Debrecen, 2021
Források
Sütő Csaba András. „Tar Sándor (Íróportré)” (magyar nyelven). Szépirodalmi Figyelő2005 (1). (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)
Az áruló. Filmregény (magyar nyelven). litera.hu, 2003. április 3. [2010. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
Tar Sándor (magyar nyelven). Kortárs Irodalmi Adattár. [2009. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
↑Sinkó Zoltán, Élő Marcell, Ruzsin Annamária, Bencsik Gyula. „Beszélgetés Tar Sándor íróval a Tilos Rádióban” (PDF), TILOS Rádió, Türelmi zóna című adás, 2002. március 19.. [2019. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. július 23.)
Források
Hanzl Péter, Nagy Sándor – Az üldöztetéstől a büszkeségig / A magyar LMBTQ emberek története a kezdetektől az ezredfordulóig (Háttér Társaság, 2023) ISBN 978-615-5707-27-8