PROFILPELAJAR.COM

Tajvani nagysebességű vasút
	Próbaút 2006 júniusában egy; Taiwan High Speed 700T motorvonattal
Hossz:	335,5 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 60 Hz ~
Üzemeltető:	Taiwan High Speed Rail Corporation
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tajvani nagysebességű vasút témájú médiaállományokat.

A 335,5 km hosszú kétvágányú, 25 kV 60 Hz-cel villamosított Tajvani nagysebességű vasút (Taiwan High Speed Rail, THSR) 2007 január 5-én kezdte meg működését, összekötve a Tajvan fővárosát, Tajpejt az ország második legnagyobb városával, Kaohsiung-gal. A hálózat alapját a japán sinkanszeneknél már bevált technológia képezi. A THSR járműparkját a sinkanszen 700-as sorozat szerelvényei alapján készítette a Kawasaki Heavy Industries nevű japán vállalat-csoport. A beruházás értéke 15 milliárd US$, ezzel egyike a világ legnagyobb, magántőke által végrehajtott közlekedés-fejlesztési projektjeinek. Az expresszvonat 90 percre rövidíti a hagyományos vonatokkal 4-6 órás utat Tajpej és Kaohsiung között, de ez az idő körülbelül 2 órára nő, ha a szerelvénynek minden állomáson meg kell állnia.

Kivitelezés

A tajvani Közlekedési Minisztérium 1990-ben készített megvalósíthatósági tanulmányt a Tajpej és Kaohsiung közötti nagysebességű vasúthálózat építésének lehetőségéről. Az állami jóváhagyás után 1998-ban láttak hozzá az előkészítő munkákhoz.

Az európai ICE (InterCityExpress) hálózatot választották mintául és partnernek. Azonban a 101 halálos áldozattal és 88 súlyos sérülttel járó 1998-as eschedei vasúti baleset után a megrendelők elbizonytalanodtak, majd ehhez még hozzájárult a 2500 áldozatot követelő tajvani Chi-Chi földrengés 1999. szeptember 21-én. Ezután esett a választás inkább a biztonságosabb (földrengés- és tájfunbiztos) japán sinkanszen technológiára az ICE helyett.

Maga az építkezés 2000 márciusában kezdődött el. 2005 januárjában került sor az első próbaútra, és már októberben sikeresen bizonyítottak a szerelvények 315 km/h-s sebességgel. 2007. január 5-én kezdődött a tesztelés kereskedelmi forgalomban, napi 19-19 járattal, ekkor még csak félárú jegyekkel. A hivatalos átadás 2007 március 2-án volt Tajpeji Főpályaudvar avatásával. A rendszer 13 állomásból áll majd, ebből 8 már üzemel, további öt állomást 2012-ig kapcsolnak be a rendszerbe.

Járatok

A belföldi repülőjáratoknak erős konkurenciát támasztó THSR az alábbiak szerint állította össze menetrendjét. Minden járat érinti Tajpej, Banqiao és Taichung állomásokat, de a többi állomás tekintetében eltérnek egymástól.

Érintik:

A 100-as járatok: útközben csak Banqiao és Taichung állomásokat
A 200-as járatok: útközben csak Banqiao, Taichung Chiayi és Tainan állomásokat
A 400-as járatok: útközben minden állomást
Az 500-as járatok: csak Tajpej és Taicung között közlekedik, minden állomáson megáll.

A szerelvények belső kiképzése is a repülőgépeket idézi, hozzájuk hasonló módon megtalálható az ún. economy class és az ún. business class, ahol a fedélzeten széles ülések, igény szerint állítható audiórendszer, csatlakozási lehetőség laptopok és egyéb készülékek számára, valamint wifi várja az utazóközönséget.

Kihasználtság

A zsúfolt belföldi repülőjáratokat alapul véve az előzetes számítások szerint a napi utaslétszám eléri majd a 180 000 főt, ami 2036-ra napi 400 000 főre nő. Később a napi elvárt forgalmat kénytelenek voltak módosítani - lefelé - 140 000 főre. A gyorsvasút hálózat ugyanis nincs maximálisan kihasználva, ezért a kezdeti, irányonként napi 19 járatot fokozatosan emelték napi 37 járatra, hogy a járatsűrűséggel minél több utast csábítsanak át a légitársaságoktól.

2007. június 3-án az ötmilliomodik utast köszönthették.

A kihasználtság elmaradt a várttól (2007 áprilisában 51,87%), de így is sikerült elérni az előirányzott bevételt, 1 milliárd tajvani dollárt.

2007 január	2007 február	2007 március	2007 április
598 millió tajvani dollár	670 millió tajvani dollár	870 millió tajvani dollár	1,1 milliárd tajvani dollár

Képek

Az economy class
A business class
A THSR befut Taichung állomására
Mozgássérültek számára kialakított hely

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Taiwan_High_Speed_Rail című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

Hood, Christopher P.. Shinkansen – From Bullet Train to Symbol of Modern Japan. London: Routledge (2006). ISBN 0-415-32052-6 (hb) or ISBN 0-415-44409-8 (pb)
(2007. July) „Take a Ride on the Taiwan High Speed Rail”. Scope 72, 2–5. o. [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 18.)