A tűzoltótorony (románul: Turnul Pompierilor) tűztorony Szatmárnémetiben. A régi Pannónia szálló (ma Dacia hotel) mögötti téren áll. A kerek torony 45 méter magas, és a város egyik szimbólumának számÃt.[1][2][3]
A 19. században jelentÅ‘s részben faépületekbÅ‘l épült városban a tűzfigyelést eleinte templomtornyokból, majd a városháza tornyából végezték. Utóbbi lebontása után Meszlényi Gyula püspök épÃttette fel Dittler Ferenc tervei alapján a tűzoltótornyot a püspökség megalapÃtásának centenáriuma alkalmából. A telefon elterjedésével elvesztette funkcióját; a kommunizmus alatt a belügyminisztérium használta, majd a forradalom után ismét üresen maradt. 2005-ben felújÃtották, azóta látogatható.
A romániai műemlékek jegyzékében a SM-II-m-A-05233 sorszámon szerepel.[4]
Történelem
A tűztorony
A 19. században Szatmárnémeti épületeinek harmada fából épült, jellemzÅ‘en zsindely- vagy szalmatetÅ‘vel, ami kulcsfontosságúvá tette a tűzvédelmet. A céhek kötelezettségei közé tartozott a tűzoltó eszközökrÅ‘l való gondoskodás és a tűzoltásban való részvétel, de a városi polgárok önkéntes tűzoltó egyletet is alapÃtottak.
A tűzoltók a megfigyelést elÅ‘ször templomtornyokban, majd városháza tornyában (a Pannónia szálló helyén) végezték, utóbbi 1900-ban történt lebontása után pedig a székesegyház tornyából. A tűzoltótornyot Meszlényi Gyula püspök épÃttette Dittler Ferenc tervei alapján Vajnai Lajos épÃtÅ‘mesterrel, 20 000 aranykorona költséggel 1903 és 1904 között, és ajándékozta a város közönségének a püspökség megalapÃtásának centenáriuma alkalmából.[5][3] A tűzvédelmi célokat szolgáló épület felsÅ‘ szintjén körbefutó erkélyrÅ‘l a Szatmári-sÃkságon épült város teljes egészében belátható volt.[1] Ãœnnepélyes felavatására szeptember 25-én került sor, többek között tűzoltó bemutatóval és a város történetének elsÅ‘ utcabáljával.[6]
A tűzoltóság a torony közelében épÃttette fel laktanyáját 1906-ban.[7]
A torony a bejárattól nézve
Funkció nélkül
A technika fejlÅ‘désével, a telefon megjelenésével a torony a két világháború között elveszÃtette funkcióját, és az 1960-as évek végéig nem is hasznosÃtották. Ekkor a belügyminisztérium antennákat helyezett el a tetején. Az 1989-es romániai forradalom után ismét funkció nélkül maradt, állapota ekkorra már leromlott.[7]
FelújÃtás látványosságként
2005-ben mintegy 250 000 lejes költséggel felújÃtották, és megnyÃlt a látogatók elÅ‘tt. A felújÃtás során a második világháborús lövésnyomokat szándékosan megÅ‘rizték, az eredetileg az oldalán elhelyezett táblákat azonban csak részleges felirattal pótolták. A műszaki átadásra 2009-ben került sor.[8][3]
2009-ben a Szent Egyed közösség kezdeményezésére, a polgármesteri hivatal támogatásával a város csatlakozott a Városok az életért – városok a halálbüntetés ellen nevű nemzetközi kezdeményezéshez, melynek jeléül a Tűzoltótornyot november 30-án zöld szÃnnel világÃtották ki.[9]
Épület
Letekintés a toronyból
A téglából készült torony alsó, mintegy 10 méter magas negyede négyszögletes, párkánysorral dÃszÃtett, a bejárat fölött timpanondÃszÃtéssel.[7][6] A fal vastagsága itt mintegy 80 centiméter.[6]
A kerek toronyrész tető alatti utolsó szintjén, 33,7 méter magasságban[7] nyitott, vastraverzekre helyezett fagerendákból készült, öntöttvas korláttal védett erkély fut körbe,[10][1] ahová egy vasból készült csigalépcső vezet fel.[10] A fal vastagsága az erkély alatt 45, fölötte a kupoláig 30 centiméter.[6]
A torony tetejét fából készült, rézzel borÃtott kupola fedi, melynek csúcsán a város régi cÃmere látható.[10]
Turizmus
A toronyba 175 lépcsőfok megmászásával lehet feljutni.[11][12] Körerkélyéről csodálatos kilátás fogadja az idelátogatókat,[3] tiszta időben a máramarosi hegyekig is ellátni.[11]
2017-ig a Szatmári Megyei Múzeum üzemeltette, majd a G. M. Zamfirescu Művelődési Központ vette át; májustól szeptemberig, keddtől vasárnapig látogatható.[5][1] 2008-ban mintegy 6000,[13] 2013-ban közel 2600 látogató kereste fel, a legtöbben augusztusban.[11]
Jegyzetek
- ↑ a b c d Újra kinyit a Tűzoltótorony (magyar nyelven). Szatmár.ro, 2015. május 12. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Képes-levelezőlapok és épületek IV. (magyar nyelven). Tervlap, 2015. augusztus 25. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ a b c d Söptei Zsuzsanna: Amikre nem is gondolnál: a tűztornyokat is érdemes meglátogatni (magyar nyelven). Szeretlek Magyarország, 2016. július 31. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Szatmárnémeti - Tűzoltó-torony (magyar nyelven). Hereditatum, 2012. [2017. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ a b A G. M. Zamfirescuhoz került a Tűzoltótorony (magyar nyelven). Szatmár.ro, 2017. január 26. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ a b c d Nicu Ghisan: Povestea Turnului Pompierilor din Satu Mare. N-ar fi fost ridicat dacă clopotarii bisericii nu i-ar fi pârât preoţilor pe cei care se luptau cu focul (román nyelven). Adevarul, 2015. május 13. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
- ↑ a b c d MegnyÃlt a Tűzoltó-torony (magyar nyelven). Szatmár.ro, 2010. május 13. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
- ↑ Ferenczi Noémi: Megtörtént a műszaki átadás is (magyar nyelven). Szatmár.ro, 2009. február 13. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Gozner Gertrud: Zöld fények a Tűzoltótoronyban (magyar nyelven). Szatmár.ro, 2009. december 1. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ a b c A Tűzoltótorony (magyar nyelven). Szatmár megye idegenforgalmi oldala. (Hozzáférés: 2017. március 26.)
- ↑ a b c 175 lépcső, 45 méteres magasság és egy gyönyörű kilátás (magyar nyelven). Szatmár.ro, 2014. július 24. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Hanesz Angelika: Buzitai diákok Erdélyben (magyar nyelven). Felvidék ma, 2014. október 4. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Elsejétől látogatható (magyar nyelven). Szatmár.ro, 2009. április 24. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
.svg){kind=small}