PROFILPELAJAR.COM

	Török Lajos
Született	Taub Lajos; 1863. szeptember 3.; Buda
Elhunyt	1945. január 15. (81 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Delli Emma (1898–1929)
Foglalkozása	egyetemi tudós/kutató; bőrgyógyász; orvos; egyetemi oktató;
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1887, orvostudomány)
Halál oka	tüdőgyulladás
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (4-20-8)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Török Lajos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a bőrgyógyász és egyetemi tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Török Lajos (egyértelműsítő lap).

Török Lajos, született Taub Lajos^[3] (Buda, 1863. szeptember 3.^[4] – Budapest, 1945. január 25.)^[5] orvos, bőrgyógyász, egyetemi rendkívüli tanár. Delli Emma színésznő férje.

Élete

Török (Taub) Vilmos és Grünhut Mária fiaként született. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1887-ben orvosdoktorrá avatták. 1885-ben egyetemi pályadíjat nyert egy az élet- és kórvegytan köréből való munkájával. 1886-tól 1888-ig gyakornok volt a kórbonctani tanszéken. 1888-tól 1891-ig Bécsben, Kielben, Londonban, Párizsban és Hamburgban tartózkodott, főleg bőrgyógyászati tanulmányokkal foglalkozva; ez utóbbi helyen Unna bőrgyógyászai klinikáján két évig (1888–1890) mint segédorvos működött. 1891-ben a párizsi, 1897-ben az olasz és 1899-ben a bécsi dermatológiai társulat választotta meg levelező tagnak. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bőr- és bujakórtanból magántanári képesítést szerzett. 1898. december 15-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Delli Emma színésznővel.^[6] 1898-tól a Szent Rókus Kórház XI. k. fiókosztályának és a budapesti poliklinikájának rendelő orvosa és 1908-tól egyetemi rendkívüli tanár volt. 1919-ben az egyetemi bőrklinika előadója lett. Halálát tüdőgyulladás okozta.

Cikkeit, amelyek magyarul, németül, franciául és olaszul jelentek meg, felsorolja Hőgyes.

Munkái

Az ekzema kór- és gyógytana. Budapest, 1892. (Klinikai Füzetek II. 12.)
A syphilis gyógykezelése. Budapest, 1893. (Klinikai Füzetek III. 5.)
Allgemeine Diagnostik der Hautkrankheiten begründet auf pathologische Anatomie, 1895
Die eiternden Hautkrankheiten. Budapest, 1897. (Különnyomat a Pester med.-chirurg. Presseből)
A bőrkórtan kézikönyve. I. Általános rész. Budapest, 1898
A seborrhoa corporis (Duhring) és annak viszonya a sporiasis vulgarishoz és az exemához. Budapest, 1899. (Orvosi Hetilap Közleményei)
A viszketésről. Budapest, 1899. (Különnyomat a Gyógyászatból)
Az exema parasitarius eredetének kérdése. Budapest, 1899. (Különnyomat a Gyógyászatból)
A bőr angioneurosisairól. Budapest, 1900. (Különnyomat a Gyógyászatból)
A himlő erythrodermiákról. Budapest, 1900. (Orvosi Hetilap Közleményei)
A bőrhólyagok savójának fehérnyetartalma, különös tekintettel az angioneurosisok tanára. Budapest, 1900. (Vas Bernáttal. Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
A kritikus izzadás magyarázata. Budapest, 1901. (Különnyomat a Gyógyászatból)
Bőrbetegségek kezelése Röntgen-fénynyel és Fiuren módszere szerint. Budapest, 1901. (Orvosi Hetilap Közleményei).
Milyen bőrelváltozások idézhető elő a bőr előművi ingerlése által? Budapest, 1902. (Orvosi Hetilap Közleményei)
Spezielle Diagnostik der Hautkrankheiten. 1906
A bőrbetegségek felismerése és gyógyítása. 1907
Klinikai észleletek az emborliás bőrtuberkulózisról. Budapest, 1908
Epidermolysis hereditaria buliosa. (Köbner). Budapest, 1908. (Különnyomat a Pester med.-chirurg. Presseből)

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/16017.htm, Török Lajos, 2017. október 9.
↑ BnF-források (francia nyelven)
↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 69540/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 17. oldal 27. sor
↑ Születési bejegyzése a budai izraelita hitközség születési akv. 58/1863. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 613/1945. folyószáma alatt.
↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 393/1898. folyószáma alatt.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 907. o. Online elérés

További információk

Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 19.. tanévre. Lezáratott 19.. aug. 31-én. Bp., 1921-1949. Egyetemi ny.