Ez a szócikk a Vas megyei főispáni helytartóról szól. Hasonló címmel lásd még: Széll József (egyértelműsítő lap).

dukai és szentgyörgyvölgyi Széll József (Széll József)
Született	1801. május 11. Bucsu
Elhunyt	1871. április 6. (69 évesen) Szombathely
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Széll Kálmán Széll Ignác
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1825–1827) magyar országgyűlési követ (1839. május 6. – 1839. augusztus 19.) alispán (1843. április 8. – 1845. január 27., Vas vármegye) alispán (1845. augusztus 27. – 1848. június 26., Vas vármegye) magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. március 24.) magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. április 5.) Vas vármegye főispánja (1867–1871)
Sablon • Wikidata • Segítség

Dukai és szentgyörgyvölgyi Széll József Antal (Bucsu, Vas vármegye, 1801. május 11. – Szombathely, 1871. április 6.), Vas vármegye alispánja, főispánja, országgyűlési követ, később képviselő.^[1]

A Vas vármegyei birtokos nemesi dukai és szentgyörgyvölgyi Széll család leszármazottja volt. Apja, dukai és szentgyörgyvölgyi Széll János Kristóf (1763-1844), 1791-ben a Vas megyei nemesi felkelésnél főhadnagy, táblabíró, földbirtokos, anyja, rábabogyoszlói Vajda Antónia (1770-1833) úrnő volt.^[2] Apai nagyszülei dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Miklós (1720-1790) és nemes Ráth Anna (1728-1766) asszony voltak. Keresztszülei rumi és rábadoroszlói Rumy József birtokos és Jankovits Krisztina voltak. Széll Józsefnek három fivére volt: Széll Imre (1793-1856), királyi hétszemélynök, Vas vármegye. követe és főjegyzője, Széll Kristóf (1809-1884), udvari tanácsos, Szent István-rend keresztese, és Széll János (1812-1849) vasi főszolgabíró; egyetlen leánytestvére, a pártában maradt Széll Anna (1799-1880) kisasszony volt. Felesége révén egyik sógora, chernelházi Chernel Ferdinánd (1815-1891), Vas vármegye alispánja, királyi tanácsos, akinek a neje, felsőeőri Bertha Mária Emília (1820-1893) volt, és a másik, felsőeőri Bertha Antal (1808-1874), Vas vármegye főjegyzője, országgyűlési követe is volt.^[3]

1820-ban a Győri Királyi Jogakadémiára lépett be, amelyről majd sikeresen jogászként diplomázott le. Széll József 1842-től 1848-ig Vas vármegye alispánja lett. Alispánsága alatt, 1844-ben, ugyanezen megye országgyűlési követté választotta meg. 1847-ben a megye első alispánja lett, de 1848-ban ismét felcserélte ez állást a képviselőséggel és az országgyűlésen mint a rumi kerület képviselője jelent meg. Az 1848-as szabadságharc bekövetkeztével Vasmegye kormánybiztosává neveztetett ki és helyén fáradhatatlan buzgalommal kitartott mindaddig, míg 1849. április 14.-dikén Debrecenben ki nem mondották a detronizációt. Ekkor lemondott állásáról, de azért 1850-ben mégis Pozsonyba idézték a hadbírósági "purificationális commissio" elé. A német idők beálltával visszavonultan élt táplánfai birtokán. Deák Ferenc, sűrűn látogatta meg a Szélléket és mindig több napig időzött náluk. 1860 végén, a magyar vármegyerendszer visszaállításakor, Vas vármegye újra Széll Józsefet választotta meg alispánjának.^[4] Később, 1865-től 1867-ig országgyűlési képviselővé választották; ekkor a körmendi kerületet képviselte. Széll József egyike volt Deák Ferenc leglelkesebb híveinek. Ezután, 1867-től 1871-ig Vas vármegye főispánjává nevezték ki.^[5]

1871. április 6.-án szívbaj okozta szélhüdés következtében Szombathelyen hunyt el.

Feleségül vette Rábahídvégen 1842. április 28.-án a felsőeőri Bertha család sarját, felsőeőri Bertha Julianna Anna (*Rábahídvég, 1817. február 15.–†Táplánfa, 1873. május 5.) kisasszonyt, akinek a szülei felsőeőri Bertha Ignác (1780-1847), Vas vármegye alispánja, földbirtokos és lovászi és szentmargitai Sümeghy családból való lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit (1792-1880) asszony voltak. A menyasszonynak az apai nagyszülei felsőőri Bertha Márton (1755–1786), kányavári és rábahídvégi birtokos, és nemes Lancsics Klára (1756-1824) voltak; az anyai nagyszülei lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757–1832), királyi tanácsos, zalai alispán, táblabíró, földbirtokos és lovászi Jagasics Julianna (1775–1804) voltak. A menyasszonynak az anyai nagybátyja lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819-1869) országgyűlési képviselő, földbirtokos, aki Deák Ferencnek jó barátja és nagy támogatója volt.^[6][7] A házasságkötésnél a tanúk koltai Vidos József (1805–1849), Vas vármegye alispánja, földbirtokos, és a vőlegény fivére, Széll Kristóf (1809-1884), udvari tanácsos, földbirtokos, voltak. Széll József és Bertha Julianna házasságából született:

• dr. Széll Kálmán (1843–1915) politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter. Neje: nemes Vörösmarty Ilona (1846–1910), császári és királyi palotahölgy.
• dr. Széll Ignác (1845–1914), Vas vármegyei alispán, belügyminiszteri államtitkár. Neje: csengeri Háczky Ilona (1860-1928).
• Széll Mária (1851–Táplánfa, 1868. október 17.).^[8]

Elődje: Chernel Elek

Vas vármegye főispánja 1867. – 1871. április 6.

Utódja: Ernuszt Kelemen