PROFILPELAJAR.COM

	Széchényi Pál
	Magyarország földművelésügyi minisztere
	Hivatali idő; 1882. október 12. – 1889. április 8.
Előd	Kemény Gábor
Utód	Szapáry Gyula
Született	1838. november 6.; Sopron
Elhunyt	1901. október 28. (62 évesen); Budapest
Párt	Nemzeti Párt (–1882); Szabadelvű Párt (1882–); Egyesült Ellenzék; Jobboldali Ellenzék; Mérsékelt Ellenzék;
Szülei	Széchényi Pál
Gyermekei	Széchenyi Emil; Széchényi Aladár;
Foglalkozás	politikus
	A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi Pál témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a miniszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Széchényi Pál (egyértelműsítő lap).

Sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Pál (Sopron, 1838. november 6. – Budapest, 1901. október 28.) magyar királyi miniszter, országgyűlési képviselő és valóságos belső titkos tanácsos.

Élete

Széchenyi Pál gróf császári és királyi alezredes és Zichy-Ferraris Emilia grófnő fia. Iskoláit Nagyszombatban végezte és eleinte papnak készült; de a papi pályát ott hagyta, a szombathelyi szemináriumból somogyi birtokára vonult és a gazdaság tanulmányozásához látott. Élénk részt vett Somogy vármegye gazdasági mozgalmaiban, így ő szervezte a nagyatádi gazdasági kört. 1876-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnökévé választotta. 1875-ben Somogy vármegye marcali kerülete választotta meg országgyűlési képviselővé és a mérsékelt ellenzékkel tartott. A Házban és a Házon kívül akkor nem volt gazdasági kérdés, melyhez Széchenyi hozzá ne szólt volna. A székesfehérvári kiállítás alkalmával tartott gazdasági kongresszuson vezetőszerepet vitt és az országos gazdasági egyesület ankétjén is nagy szerepe volt. 1882-ban a Szabadelvű Pártba lépett és még azon évben földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterré nevezték ki. E minőségben rendezte az 1885. évi kiállítást; ezen érdemeiért az elsőosztályú Vaskorona-rendet kapta,^[1] miután a király belső titkos tanácsossággal már 1883-ban kitüntette. Széchenyi 1889. április 9-én lemondott tárcájáról. Ezután keveset szerepelt és a Házból is elmaradt.

Cikkei a Gazdasági Lapokban (1865. Néhány szó hazánk mezei gazdasága előmozdítása érdekében); a Vadász- és Versenylapban (1871., 1874); a Nemzetgazdasági Szemlében (1879. Az országos magyar gazdasági egyesület ötvenedik évfordulója).

Munkája

Jelentés az országos magyar gazdasági egyesület által báró Kemény Gábor földmív. miniszter úr védnöksége alatt Agárdon... 1883. ápr. 25-27. rendezett nemzetközi fogatos- és gőzekeversenyről. Bpest, 1883. (Gr. Zichy Nándorral).

Jegyzetek

↑ Közgazdasági Értesítő, 1885. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám), Arcanum.com

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.

További információk

Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2004. ISBN 963-05-8106-X
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája I–V., Natura–Tellér Kft.–Heraldika, Budapest, 1990–1999
Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8