A gimnáziumot Szarvason, az egyetemet Pesten végezte, ahol megalapította a tudományos és műegyetemi olvasókört. Ezután a hírlapírói pályára lépett. A Csernátony szerkesztette Ellenőr irodalmi rovatát vezette, majd a lap segédszerkesztője volt és számos bírálatot és egyéb cikket is írt (1873-78). 1874-ben Otthon címmel szépirodalmi és ismeretterjesztő havi folyóiratot alapított. Bölcseletdoktori oklevelének megszerzése után Német- és Olaszországban hosszabb tanulmányutat tett. 1878-ban tanári vizsgát tett és Münchenben Carrierenak a híres elméleti esztétának tanítványa volt. Amikor hazatért, 1880-ban a kolozsvári állami felsőbb leányiskolánál vállalt rendes tanári állást; egyszersmind 1885-től 1890-ig a kolozsvári egyetem magán- és ugyanott 1890. augusztus 8-ától a magyar irodalom rendes és 1894. június 30-ától az esztétika jogosított tanára lett. 1905 elején Budapestre került, mint Gyulai Pál tanszékének örököse. A Magyar Tudományos Akadémia 1902. május 5-én a választotta levelező tagjának. Felesége Lorenz Jozefine írónő volt.
Cikke az Akadémiai Értesítőben (1903. Tasso és Debreczen). Munkálatait részletesen felsorolja az Akadémiai Almanach (1903. 199-205. és 1905. 232. l.).
Munkái
Bessenyei György, Irodalmi tanulmány. Pest, 1872.
Szép Ilonka. Verses regény tíz énekben. Bpest, 1881. (Ism. Egyetértés 92. sz.).
A kolozsvári felsőbb leányiskola átalakításáról az állami szervezet szerint. Emlékirat Kolozsvár sz. kir. város nevében Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Kolozsvár, 1887.
Dalmady Győző. Irodalmi tanulmányi Uo. 1890.
Kazinczy Ferencz levelezése. Tanulmány. Uo. 1891. (Különny. az Erdélyi Muzeumból).
A Pannoniai ének. Uo. 1893. (Különnyomat az Irodalomtört. Közleményekből).
Gróf Gvadányi József 1725-1801. Uo. 1894. (M. Történeti Életrajzok. Ism. Prot. Szemle 424. l., Fővárosi Lapok 111. sz., Vasárnapi Ujság 25. sz.).
Benyomások és emlékek. Uo. 1897.
Kisebb tanulmányok. Irodalmi alakok és adalékok. Uo. 1897. (Ism. Századok 1898., Politikai Heti Szemle).
Gróf Zrinyi Miklós a költő 1620-1664. Uo. 1896. 1899-1903. Öt kötet. (M. Történeti Életrajzok, Ism. Budapesti Hirlap 1896. 264. sz., Kath. Szemle 1897. és polemia. Budapesti Szemle 1903. 113. k. Pesti Hirlap 23. sz.).
Debreczeni Márton életrajza. Uo. 1903. (Ism. M. Szemle 1904. 18. sz., Budapesti Hirlap 220. sz.).
Debreczeni Márton költői művei. Szerkesztette az Erdélyi Irodalmi Társaság megbízásából. Uo. 1903. Két kötet. (Terjedelmes életrajz. I. Kisebb költemények. II. A Kióvi Csata).
Báró Balassa Bálint és Gróf Zrinyi Miklós. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta. Uo. 1905. (Magyar Remekírók I.) Online
125 éves a kolozsvári egyetem. Szerk. Cseke Péter és Hauer Melinda. Kolozsvár, Komp-Press Kiadó, 1998.
Kozma Dezső: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok. Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 1997.
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
,_MTA_eml%C3%A9kbesz%C3%A9dek,_1909.jpg)
