Szántó Judit (muzeológus)

Ez a szócikk a muzeológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Szántó Judit (egyértelműsítő lap).
Szántó Judit
Született1903. január 6.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1963. április 25. (60 évesen)[1]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHidas Antal (1922–1925)
ÉlettársaJózsef Attila
GyermekeiSzántó Éva
Foglalkozásamuzeológus
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Szántó Judit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szántó Judit, Szántó Gyuláné, született Czvechó/Ludna Julianna, névváltozatok: Ludman, Ludmann (Budapest, Erzsébetváros, 1903. január 6.[4] – Budapest, 1963. április 25.) szavalóművész, muzeológus, író, költő, PIM osztályvezető, József Attila élettársa, József Attila-díjas (1950).

Életútja

Czvechó István galgóci születésű cserepessegéd és a polhorai születésű Ludna Mária római katolikus szülők törvénytelen leánya. Ernyőkészítő munkásként kezdett dolgozni és fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Tanácsköztársaság alatt ismerte meg Hidas Antalt (családi nevén Szántó Gyula), s együtt vándoroltak ki 1920-ban Csehszlovákiába a kommün bukását követően, majd házasságot kötöttek. 1924-ben elváltak, Szántó Judit Budapestre tért vissza, majd kultúrpropagandistaként, szavalóművészként tevékenykedett, s kapcsolatba került az MSZMP-vel (Magyarországi Szocialista Munkáspárt rövidítése, nem tévesztendő össze az azonos nevű párttal, amely 1956-ban jött létre). 1928-ban megismerkedett József Attilával, akinek hat esztendőn keresztül élettársa volt. 1948-ban felkérték, hogy szervezze meg a József Attila Múzeumot. 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott mint osztályvezető.

Művei

  • József Attila műfordításai, 1954
  • Napló és visszaemlékezés [kiad. Murányi Gábor], 1986, 2. javított, bővített kiadás. 1997

Jegyzetek

  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. június 18., PIM96720
  4. ↑ Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési anyakönyv 83/1903. folyószáma alatt.

Források

További információk

  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X  
  • Irodalmi muzeológusok kislexikona, összeáll: S. Püski Anikó, In: A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ (PIM), 2000
  • Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X  
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7