A szálloda vagy másképpen hotel az otthonuktól átmeneti időre távol levőknek ellenszolgáltatásért szállást adó intézmény, amely többnyire ellátást, kiszolgálást nyújt.

Korábbi akadémiai definíció szerint:

"A szálloda olyan létesítmény, ahol az utazó fizetés ellenében lakhat, legtöbb esetben – otthontól való távolléte alatt – étkezhet. A szállodákat a szolgáltatásuk színvonala alapján osztályozzák". (Monte Carlo, Nemzetközi Idegenforgalmi Akadémia)

Üzemi gazdasági megközelítése:

"A szálloda olyan szállásadó és ellátó üzem, amely a többi vendéglátó üzlettől a magasabb színvonalú építészeti kiképzésben, a termek belső berendezésében, a szolgáltatások és vendégfogadás igényességében tér el. A szálloda az idegenforgalom egyik bázisa, tehát szolgáltatásait alapvetően az idegenforgalomban résztvevők részére nyújtja." (In. Csizmadia, p. 2.)

Európában az első szállást biztosító üzemek Görögországban mintegy 2,5 ezer évvel ezelőtt létesültek.

• szállásadás
  • pihenés, alvás (klasszikus szolgáltatások),
  • tisztálkodás (fürdőszoba) alvás után a vendégek a legtöbbet itt tartózkodnak,
  • hírközlés (telefon, rádió, televízió, fax, internet, jelzőlámpák)
  • vendégszolgálat (a vendégfogadás emberi, szakmai tartalma)
• vendéglátás
  • szobaszerviz,
  • éttermi szolgáltatás (minimum reggeli szolgáltatás),
  • szórakoztatás (napközbeni étel, ital szolgáltatás például szállodai bárban),
  • napközbeni ellátás,
  • rendezvény (esküvő, konferencia, bálok, zenés délutánok),
• egyéb szolgáltatások
  • gépkocsi parkoltatás (garazsirozás),
  • utazási irodai szolgáltatás, (szállodai kirendeltség)
  • hostess a vendég szórakoztatása, idegenforgalmi élmény megszervezése,
  • ruha kitisztítása (mosodai szolgáltatás, cipőtisztítás),
  • pénzváltás (valuta, deviza váltása),
  • kereskedelmi, üzleti szolgáltatások (szállodai árusítás, komplex bevásárlási centrum (például ajándékok),

• igazgatás, (szállodai apparátus működése, üzem- és munkaszervezés,
• ügyintézés, adminisztráció,
• értékesítés (összes szolgáltatás igénybevételének biztosítása),
• termelő üzemek tevékenysége (a vendéglátó tevékenység háttere),
• műszaki tevékenység (karbantartás),
• szociális ellátottság (a dolgozók munkahelyei, öltöző, zuhanyozó, étterem, büfé, klubhelyiség),

• Városi szálloda
• Üdülő- és sportszálloda
  • állandó üzemű szálloda
  • idény jellegű szálloda
• Gyógyszálloda
• Repülőtéri szálloda (Airport hotel)

A kereskedelmi szállodákat szinte az egész világon, minőségüknél, felszerelésüknél fogva, szolgáltatásaik alapján kategorizálják, osztályba sorolják.

• Egycsillagos szálloda
• Kétcsillagos szálloda
• Háromcsillagos szálloda
• Négycsillagos szálloda
• Ötcsillagos szálloda
• Hétcsillagos szálloda (nem hivatalos besorolás)

• szobák és szobaegységek
• hotel felszereltsége, berendezése
• fürdőszobák felszereltsége, berendezése
• szállodák folyosói, gazdasági egységei
• liftek
• szálloda bejáratai
• közös helyiségek száma, berendezése, felszereltsége
• szobák világítása
• légállapot szabályozása (fűtés, légkondicionálás…)
• mosoda
• falak burkolata
• sportolási, pihenési, szórakozási lehetőségek

Magyarországon hotelek esetében a csillagok száma jelzi a minőséget, illetve az osztálybasorolást. Szállodatípusok és besorolási lehetőségük az 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet alapján:

• a) szálloda: az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1. mellékletének 411., illetve 412. pontjában meghatározott követelményeknek, és legalább 11 szobával rendelkezik, – lehet egy-ötcsillagos
• b) gyógyszálloda: az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek, – lehet kettő-ötcsillagos
• c) wellness-szálloda: az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel a 2. melléklet I/F pontjában meghatározott feltételeknek, – lehet három-ötcsillagos
• d) garniszálloda: az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére, – lehet egy-négycsillagos
• e) apartman szálloda: az a szálloda, amelyben az ágyak több mint 80%-a berendezett és felszerelt háló és nappali szobával, valamint konyhával rendelkező apartmanban található, és megfelel a garniszállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik" – lehet három-ötcsillagos

A szállodák mérete szerinti csoportosításnál a szobakapacitást tekintik szempontnak. Ennek alapján több nagy csoport különböztethető meg:

• kis szálloda – 150 szoba
  • butikszálloda
• közepes szálloda – 151 – 299 szoba
• nagy szálloda – 300 – 600 szoba
• megaszálloda / óriás szálloda – 600 szoba felett

• független szálloda: nincs tulajdonosi vagy tagsági viszonyban más hotelekkel
• szállodalánc: hotelek centralizált rendszere

A II.világháború alatt a szállodák nagy része elpusztult vagy megrongálódott. 1948 az államosítás nagy éve volt, a legtöbb szálloda ekkor állami kézbe került (Nemzeti, Astoria, Britania, Bristol, Continental, Gellért ). Az 1950-es években megnyíltak a korábbi tradicionális szállodák (Palace (1951), Vörös Csillag (1953), Royal (1954), Park (1957), Metropol (1958)

1965-70 között jelentősen nőtt a szállodai férőhelyek száma. A balatoni szállodák 80%-a ekkor készült. Az első nemzetközi szállodalánchoz tartozó luxusszálló a Duna Intercontinental volt (1968). Vidéken is modern létesítmények kerültek átadásra (szombathelyi Claudius, székesfehérvári Alba Regia, miskolctapolcai Juno, keszthelyi Helikon).^[1]

1972-ben megjelenik a szállodai osztályba sorolási rendelet, mely egyértelműen meghatározza a szállodai és szálláskategóriákat, és megkülönbözteti a következő kategóriákat: (· luxus, A/I. - minden szoba fürdőszobás; · A/II. - a szobák 75 %-a fürdőszobás; · B, C/I., C/II. - a szobák legalább egyharmada fürdőszobás). Ennek a rendeletnek köszönhetően közel 3000-rel csökkent a szállodai férőhelyek száma az országban, mivel néhány szálláshely nem tudta teljesíteni a feltételeket.

1972-ben jelent meg a szállodaipar harmadik jelentős szereplője. A HungarHotels és a Pannónia mellé megalakul a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat, mely a HungarHotelstől vette át első szállodáit: a Margitszigeti Nagyszállót és a keszthelyi Helikont.

1976-ban az országban megjelent a második nemzetközi szállodalánc, a Hilton, amelyet a Budai várban nyitottak meg.

Az ország legnagyobb szálloda és idegenforgalom fejlesztési programját indították el 1978-ban. A Magyar Nemzeti Bank és az osztrák Kontrollbank között létrejött egy olyan célhitel keret szerződés, mely szerint 300 millió dolláros hitelhez jutott az ország, amit kizárólag idegenforgalmi fejlesztésekre lehetett költeni.

1979-ben az új szállodai osztályba sorolási rendelet meghatározta, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a hazai szállodákat is 1-5 csillaggal kell jelölni.

1978 és 1985 között zajlott idegenforgalmi fejlesztési program, melyhez az Osztrák állam háromszázmillió dolláros hitelkeretet biztosított Magyarország számára. Ennek keretében több szállodát is építettek és felújítottak.^[2]

Az 1980-as évektől nagy fejlődés valósult meg külföldi pénzeszközök bevonásával. A rendszerváltást követően, a 90-es évek második felében csak kevés szálloda nyílt, privatizációlra került sor, de a 2000-es években ismét fellendült a szállodaipar és azóta számos magas színonalú szálloda nyitotta meg a kaput, teljesen átalakítva a magyar szállodai ágazatot. ^[1]

Magyarországon 2019. évben hozzávetőleg 60 000 szállodai szoba szolgálta ki a külföldi és belföldi vendégeket, melyek közül több mint harmada a fővárosban jelenik meg. 2019 első kilenc hónapjában Magyarországon összesen 10 új szálloda nyílt 1088 szobával, ebből Budapesten 8 szálloda 1026 szobával.^[3]

A Covid19 járvány kihatásaként 2022. évben több mint kétszáz szálloda nem nyitotta meg újra kapuit. A 203 budapesti szállodából 157 tovább működött (46 átmenetileg vagy végleg bezárt), ami 23 százalékos csökkenés, így ez megfelelt az országos átlagnak.^[4]

A 2024. év júniusi négy új minősítéssel együtt már huszonöt magyar szálláshely került be a világszerte ismert Michelin Guide által ajánlott szálláshelyek közé.^[6]

• Idegenforgalmi lexikon (Budapest, 1992., kézirat)
• 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet
• Bárfai Endre: Szállodai ismeretek (Budapest, 1997) Távoktatási tankönyv
• Dr. Csizmadia László: Elszállásolási Ismeretek (Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest 1996., kiadott jegyzet)
• Toni Häusler-Peter Kühler: Szállodai marketing (Budapest, 1997)Távoktatási tankönyv
• Hotelstars szállodai kategorizálás

A Wikimédia Commons tartalmaz Szálloda témájú médiaállományokat.

GSZT szakújság - Gasztronómia, Szálloda, Turisztika

Magyarországi osztályba sorolási feltételek

• Szállodák osztályozása

Európai osztályba sorolási feltételek

• Anglia: [1]
• Ausztria: [2]
• Belgium: [3]
• Csehország: [4] Archiválva 2006. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Dánia: [5]
• Észtország: [6]
• Franciaország: [7]
• Hollandia: [8]
• Írország: [9]
• Lengyelország: [10]
• Málta: [11]
• Németország: [12]
• Olaszország: [13]
• Portugália: [14]
• Spanyolország: [15]
• Svájc: [16]
• Svédország: [17]

Egyéb

• 6 fontos dolog, amit elmulasztanak a szállodák lefordítani (HTML). Nyelv és Tudomány, 2015. május 20.