Salgótarjáni evangélikus családban született. Az I. világháborúban az olasz fronton fogságba esett, 1919 novemberében jutott haza egy betegszállítmánnyal.
Tanulmányai
1920 és 1925 között a BME Építészmérnöki karán tanult. Édesapja 1921-ben meghalt, ezért az egyetem mellett szinte folyamatosan dolgoznia kellett. Ennek köszönhetően 1925-ben nem tudta letenni a diplomavizsgáját, így végleges építészmérnöki oklevelét csak 1935 májusában szerezte meg.
Munkái
Kismarty-Lechner Jenő tanítványa, majd hét éven keresztül irodájának vezetője, a budapesti Rezső téri templom építésénél munkatársa. A debreceni hősök emlék-mauzóleumát is együtt tervezték. Lakóépületeket is tervezett, például egy ikerházat a Breznói úton[3] nagybányai lakótelepet és Debrecenben a volt OTI bérházát (Schmitterer Jenővel).
Egyes források (részben) neki tulajdonítják a Solymári evangélikus templomot, az Alberfalvai templomot és a Remetekertvárosi templomot is. Utóbbi kettőt Kisrmarty-Lechner tervezte, így feltételezhető, hogy Szontagh részt vett a munkálatokban.