PROFILPELAJAR.COM

	Szlovénia
	Zidani Most állomása, fontos vasúti csomópont
	Működtetés
Nemzeti vasúttársaság	; Szlovén Vasutak; (Slovenske železnice)
	Statisztika
Utasok száma	16,1 millió évente
Utaskilométer	793 millió évente
Felmérés éve	[[2006, 2007]]
Teherszállítás	18,8 millió tonna évente
	A hálózat hossza
Teljes hossz	1228 km
Villamosított vonalak	503 km
	Nyomtávok
Fő nyomtáv	1435 mm
1435 mm	1228 km km
	Áramrendszer
Fő áramrendszer	3000 V egyenáram
3000 V DC	493 km
15kV 16,7 Hz AC	7 km
25 kV 50 Hz AC	3 km
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovénia témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az új EU-tagállamok közül a kis Szlovénia csatlakozott a legmagasabb életszínvonallal. Az országban alig két-három nagyobb város található, ezek közé tartozik Maribor és Ljubljana. Szlovénia egyik fő jelentőségét a koperi kikötő forgalma adja, továbbá jelentős a szerepe a Nyugat-Európa és Horvátország közötti kereskedelemben. Vasúthálózatának hossza 1228 km, normál nyomtávú, 503 km hosszan villamosítva.^[2]

A szlovén vasúti liberalizáció

A Szlovén Vasutak holdinggá alakítása 2003-ban történt meg, mindössze három leányvállalatot hoztak létre: személyszállító, áruszállító és infrastruktúra társaságot. Létrehozták az engedélyező és tanúsító szervezetet is. Az engedélyekért azonban nem tolong egyelőre senki. A szlovén vasút ugyanis jól, hatékonyan és versenyképesen dolgozik. Noha a teherszállítás 92%-a tranzit, e piacra önmagában aligha startol rá bárki is. A viszonylag rövid szlovén szakaszra önálló céget kiépíteni nem lenne hatékony. A Szlovén Vasutak még nyitott bármely társasággal együttműködni.

Szlovénia vasúti helyzete

A szlovén személyszállító vonatok 2003-ban 15,1 millió utast szállítottak, ami 4%-kal múlja felül a 2002-es szintet. A társaság 1990-ig stabil 1,5 milliárd utaskilométert teljesített. Ez hirtelen harmadára csökkent az ország függetlenné válásakor. Azóta ha nagyon lassan is, de 15 éve töretlenül fejlődik a cég, és soha nem csökken. A személyszállítást szinte kizárólag dízel és villany motorvonatokkal bonyolítják. A Jugoszláviából „átmentett” járművek cseréje szinte egyszerre történt meg. A kis távolságok és a viszonylag magas pályasebesség miatt a Desiro motorvonat mindenütt megállja a helyét.

Noha a vonatok kihasználtsága nem mindig magas, azért a vasúti szolgáltatás megbízható, kulturált és színvonalas. A személyszállító cég – a térségben szokatlan módon – vélhetően így sem fogja romokba dönteni az államháztartást. Vasárnap – a turisztikai nevezetességekhez menő, továbbá az IC és ICS vonatok kivételével – szinte teljesen leáll a vasúti személyforgalom.

A szlovén vasút igazi énje a teherszállítás. A vonalak bővítése, villamosítása mind ennek van alárendelve, joggal. 2005-ben a 15,8 millió tonna áru elszállítása közel 60%-os piaci részesedésnek felelt meg (Ezt az unióban csak a posztszovjet Észtország 74,3%-a múlja felül).

Az SŽ 2022-ben 13,9 millió utast szállított, a szlovén vonalakon pedig összesen 25,8 millió tonna áru haladt át.

A forgalom 92%-a nemzetközi forgalomban történik, és mindezt – Svájccal és Szlovákiával ellentétben – nem az útépítések elhanyagolásával vagy jogszabályi korlátozással, hanem magas szolgáltatási színvonallal érte el.

Képek

Tehervonat Szlovéniában
Az ÖBB Vectron villamos mozdonya Szlovéniában

Vasúti kapcsolata más országokkal

Ausztria – azonos nyomtávolság, eltérő áramrendszer 3 kV DC / 15 kV AC
Olaszország – azonos nyomtávolság, azonos áramrendszer
Horvátország – azonos nyomtávolság, eltérő áramrendszer 25 kV 50 Hz AC / 3 kV DC
Magyarország – azonos nyomtávolság, eltérő áramrendszer 25 kV 50 Hz AC / 3 kV DC

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovénia vasúti közlekedése témájú médiaállományokat.

Railfaneurope.net - Szlovénia. railfaneurope.net, 2010 [last update]. [2012. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
Potniški promet - Slovenske železnice d.o.o.. slo-zeleznice.si, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
Thorsten Büker: www.bueker.net - Szlovénia vasúti térképe (angol nyelven). bueker.net, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
Kengyel Kristóf: Ahol a vonat nem MÁV – A Balkán vasútjai. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.)