A szintaktikai szó olyan nyelvi szerkezet, mely a mondat számára megbonthatatlan, azaz mondattani szabály nem változtathatja meg belső szerkezetét.

Az igekötős igék nem szintaktikai szavak, mivel a mondatban eltávolodhatnak egymástól (Meg sem mondta; Le nem a kölcsönözhető könyveket, hanem a csak helyben olvasható folyóiratokat vittük).

Az összetett szó szintaktikai szónak minősül, mivel tagjai külön nem kaphatnak módosítót (nincs *nagyon nagyherceg, a nagy szőke herceg pedig nem nagyherceg) és más szavak sem szakíthatják meg, illetve nem kerülhetnek egymástól távol a mondatban. Bizonyos esetekben azonban az összetett szavak is szintaktikailag felbonthatónak tűnnek. Ilyen eset az ellipszis: kutya-(kiállítás) és macskakiállítás, kutyakiállítás és (kutya)-vásár.

• szó
• fonológiai szó
• lexikai szó
• morfológiai szó

• É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. 189.
• Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 78.