Szinnyei Júlia

Szinnyei Júlia
SzületettSzinnyay Ilona Henrietta
1914. május 3.[1]
Kispest
Elhunyt1986. augusztus 20. (72 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaíró
SírhelyeFarkasréti temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Szinnyei Júlia, születési nevén Szinnyay Ilona Henrietta, névváltozata: Szinnyei Ilona (Kispest, 1914. május 3.[2] – Budapest, 1986. augusztus 20.) magyar író.

Élete

Szinnyay József gépészmérnök és Mihók Henrietta Stefánia tanítónő lánya.[3] Jómódú középosztálybeli család sarja, az irodalmat édesapja kedveltette meg vele. Érettségi vizsgáját Pécsett tette le. 1932-től közölte írásait a Pécsi Napló és a Sorsunk. Az 1960-as évek elejétől Budapesten élt. Regényeket és ifjúsági regényeket írt, gyakori témája az emancipáció ellentmondásokkal kísért folyamata.

Művei

  • A szőlőboszorkány (regény, Budapest, 1958)
  • Hajnal (regény, Budapest, 1959)
  • Öreg mandulafák (regény, Budapest, 1960)
  • Nyolc látogató (regény, Budapest, 1961)
  • A kékfedelű füzet (ifjúsági regény, Budapest, 1962)
  • Átok (regény, Budapest, 1963)
  • Felhőtlen ég (ifjúsági regény, Budapest, 1963)
  • Erdészház (ifjúsági regény, Budapest, 1964)
  • Vasárnap délután (regény, Budapest, 1965)
  • Elzúgó pillanat (regény, Budapest, 1967)
  • Bátran szeretni (regény, Budapest, 1968)
  • Hosszú fiatalság (regény, Budapest, 1970)
  • Megnőnek a fák (regény, Budapest, 1972)
  • Amiért élünk (regény, Budapest, 1974)
  • Napraforgó (regény, Budapest, 1976)
  • Szivárványhíd (regény, Budapest, 1976)
  • Hárman egy ketrecben (regény, Budapest, 1977)
  • Egy fiú Rómából (Budapest, 1978)
  • Szenvedély (regény, Budapest, 1979)
  • Genovéva fiai (regény, Budapest, 1982)
  • A kút árnyékában (regény, Budapest, 1984)
  • A madarak hangja (Budapest, 1987)

Jegyzetek

Források