Szillimanit |
|
Szillimanit ásvány |
Általános adatok |
Képlet | Al2SiO5 |
Kristályrendszer | rombos |
Ásványrendszertani besorolás |
Osztály | Szilikátásványok |
Alosztály | Nezoszilikátok |
Azonosítás |
Megjelenés | szálas-rostos, nemezszerű halmazokban |
Szín | színtelen, sárga, barna, szürke, fakózöld |
Fény | üvegfényű |
Törésmutató | nα = 1,653 - 1,661 nβ = 1,654 - 1,670 nγ = 1,669 - 1,684 |
Pleokroizmus | Színtelen vagy halványbarna vagy sárga |
Keménység | 6,5-7,5 |
Hasadás | tökéletes |
Törés | szilánkos |
Olvadáspont | 1816 °C |
Sűrűség | 3,2 g/cm³ |
|
A szillimanit a szilikátok osztályába tartozó ásványfaj. Elnevezése Benjamin Silliman (1816-85) amerikai vegyész nevéből származik.
Többnyire szálas-rostos, nemezszerű halmazokban jelenik meg.
Közepes és nagy fokú metamorfózis során keletkező, a katametamorf övre jellemző metamorf kőzetek elegyrésze például szillimanit-cordierit gneisz, biotit-szillimanit szaruszirt. Ritkán granulitban és egyes gránitfélékben is megjelenik. Vulkáni kőzetek agyagzárványaiban is előfordul.
Változatai
- Fibrolit – Finom szálas-rostos változat.
Rokon ásványfajok
Források
- Koch Sándor - Sztrókay Kálmán: Ásványtan I-II, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. ISBN 9631859711
- Bognár László: Ásványhatározó, Gondolat, Budapest, 1987. ISBN 9632818180