Ez a szócikk az író és újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Szilágyi Sándor (egyértelműsítő lap).

Szilágysomlyói Szilágyi Sándor, teljes nevén: Szilágyi Sándor Zsigmond György (Arad, 1883. december 18. — Budapest, 1944. december) polgári iskolai tanár, író, újságíró.

Szülei Szilágyi György és Szalai Amália. Tanári oklevelének megszerzése után sokat tartózkodott külföldön, hazatérését követően újságíró lett. 1907. január 15-én Budapesten feleségül vette Silberstein Emíliát.^[2] Mint a főnixmadár című regényével pályadíjat nyert. 1909-ben az Országos Közművelődési Tanács titkára, később ügyvezető alelnöke, valamint a Vajda János Társaság elnöke lett. Szerkesztette a Műveltség című folyóiratot és a Vasárnapi Könyv című ismeretterjesztő hetilapot 1921 és 1944 között. A közművelődés terén elért eredményeinek jutalmául 1926-ban kormányfőtanácsossá nevezték ki. 1944. november 10-én a Gestapo letartóztatta, majd december elején meggyilkolták.

• Mint a főnixmadár (regény, Budapest, 1920)
• Lavotta János. A kor és az ember (Budapest, 1930)
• Apák és fiúk a válság viharában (Budapest, 1942)

• Magyar Életrajzi Lexikon, 2. kötet, L-Z (1982) 778. o.
• Tolnai Új Világlexikona, 16. kötet: Sör-Táv (Budapest, 1929) 195. o.
• A Pesti Hirlap Lexikona (Budapest, 1937) 1009. o.
• Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927) 818. o.