Sziklay Kornél

Nem tévesztendő össze a következővel: Sziklay Kornél (operatőr).
Sziklay Kornél
SzületettStein Samu
1869. december 7.
Pest
Elhunyt1919. augusztus 6. (49 évesen)[1]
Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzilassy Rózsa (1900 – 1919. augusztus 6.)
Foglalkozásaszínész
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (11-19-1)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklay Kornél témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sziklay Kornél, néhol Sziklai, született Stein Samu[2] (Pest, 1869. december 7.[3] – Budapest, Terézváros, 1919. augusztus 6.)[4] magyar színész. Testvére Sziklai Szeréna énekes-színésznő.

Életpályája

Stein Dávid bizományos és Gottesmann Cecília (1842–1908)[5] fiaként született zsidó családban. Reáliskolai végzettsége után, 1887. március 28-án színésszé lett vidéken, először Hegyi Gyulánál, Szentendrén lépett színpadra. 1891-ben Halmay Imrénél volt Miskolcon, majd Győrött, Komjáthy Jánosnál. 1896-ban a megnyíló Vígszínház szerződtette, 1897-ben a Magyar Színház tagja lett, amitől 1905. április 25-én megvált és ugyanezen év november 15-én a Király Színház meghívását fogadta el. 1904. március 18-án megalapította a Városligetben a Kis Színházat, amely később a Kolosszeum nevet viselte. Igazgatója volt a Népszínpadnak is. 1916. szeptember 7-én megnyitotta az Érdekes Kabarét. Stein családi nevét 1904-ben Sziklaira változtatta.[6]

Kiváló komikus volt, groteszkségében is mindig eredeti. Neve ismert volt egész Budapesten, de ha vidékre meghívták, ott is egyformán ünnepelték, akárcsak a fővárosban. A humor ősadományán kívül valami hallatlan testi ügyességet hozott magával a színpadra, a cirkuszi clown csodálatos gumiszerűségét, melyet ízlésével, ötletességével, friss fiatalságával, zenei tudásával tett nemesebbé. És még valamit hozott a színpadra: az emberi szív melegségét. Hangja, gesztusa, nézése, minden mozdulata a természetesség impresszióját költötte föl azokban is, akik testi alakjában legelőször látták. Mint színműírónak is ismert neve van irodalmunkban.

Halálát szervi szívbaj okozta. A Kis Színkör lebontása után, családja a színkör tégláiból síremléket készíttetett.

Neje Szilassy Rózsa (Czirok Rozália) színésznő volt, akivel 1900. szeptember 18-án kötött házasságot Budapesten, a Terézvárosban.[7]

Színművei

  • Rendez-vous, énekes bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1893, Városligeti Színkör
  • Mike Dénes leánya, népszínmű 3 felvonásban. Bemutató: 1897, Sopron
  • Betörők, bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1897, Városligeti Színkör
  • Bölcsődal, falusi történet, 1 felvonásban. Bemutató: 1897, Magyar Színház
  • Koldus és királyfi, operett. Bemutató: 1900. szeptember 29., Magyar Színház
  • Napoleon, énekes játék. Bemutató: 1903. március 24., Magyar Színház

Fontosabb szerepei

  • Ollendorf (Millöcker: Koldusdiák)
  • Zsupán (Strauss: A cigánybáró)
  • Tallérosy (Jókay M.: A Barangok)
  • Wun Csi (Jones: A gésák)
  • Jim (Verő Gy.: Kleopátra)
  • Pfefferkorn (Lehár F.: Drótostót)
  • Mujkó (Huszka J.: Gül Baba)
  • Krausz bácsi (Aranylakodalom)
  • Korláth Hector (Huszárvér)
  • Bronson (New York szépe)
  • Larivaudier (Angot asszony leánya)
  • Boisfleury (Utazás egy apa körül)
  • Nepomuk (Dupla feleség)
  • Javanson (Durand és Durand)
  • Amandus (Ifjúság)
  • Gáspár apó (Cornevillei harangok)

Működési adatai

1886–87: Andrássy–Bogyó; 1887–88: Hegyi, Báródy Károly; 1889–90: Tiszay Dezső; 1890–91: Makó Lajos; 1891: Városligeti Színkör; 1891–92: Halmai Imre; 1892–93: Aradi Gerő; 1893: Városliget; 1893–96: Komjáthy János; 1896: Vígszínház; 1897–1910: Magyar Színház, Király Színház; 1910-től Városligeti Színház; 1914: Népopera, Király Színház.

Jegyzetek

  1. ↑ Sziklai Kornél, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15037.htm
  2. ↑ Névváltoztatásának ténye utólagos bejegyzéssel a Budapest VI. kerületi házassági anyakönyvben: A BM. 1904. augusztus 30-án kelt 80178. számú engedélyével vezetékneve „Sziklai” névre változott. Ugyanitt olvasható, hogy „A vőlegény a közéletben a Kornél utónevet használja.”A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 829/1900. folyószáma
  3. ↑ A pesti neológ. izraelita hitközség születési anyakönyve, 1369/1869. folyószám.
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1517/1919. folyószáma alatt.
  5. ↑ Stein Dávidné Gottesmann Cecília halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi állami halotti akv. 1112/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  6. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 80178/1904. MNL-OL 30807. mikrofilm 92. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 36. oldal 45. sor.
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 829/1900. folyószáma alatt.

Források

További információk

  • (szerk.) Németh Antal: Színészeti lexikon I–II. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
  • A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Budapest, Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8