Szigligeti Társaság

Szigligeti Ede portréja 1862-ből. A Társaság Szigligeti Ede emlékét ápolta és minden esztendő márciusában emlékülésen értékelte munkásságát[1]

A Szigligeti Társaság Rádl Ödön által 1892-ben alapított irodalmi társaság, amelynek székhelye Nagyváradon volt. A társaság a második világháború végén szűnt meg.

Története

A trianoni békediktátum után a két világháború közt is tovább élt a társaság a nagyváradi romániai magyarok körében. Az 1920-as évek elején Karácsonyi Jánost választották elnöküknek. Az alelnöki tisztek betöltésére Adorján Ármin, Kocsán János, Tabéry Géza kapott bizalmat. Főtitkárnak Perédy Györgyre, titkároknak Champier Istvánra és Nagy Gusztávra szavaztak. A megváltozott határok közt is 1922-ben már jogilag is sikerült a társaság elismertetése.[2]

A társaság fő célja 1918 után a magyar nyelvű irodalom és kultúra terjesztése. Irodalmi esteket szerveztek, ismeretterjesztő előadásokat tartottak és magyar nyelvű évkönyveket (A Szigligeti Társaság Évkönyve) adtak közre főleg a társaság korai időszakában. Anyagi lehetőségeiktől függően önálló köteteket is közreadtak.[3]

Ismertebb tagjai

A Szigligeti Alapítvány

1998-ban a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata megalapította a Szigligeti Alapítványt, hogy az igen szűkös állami támogatás mellett más anyagi forrásból is finanszírozhassa a magyar nyelvű színjátszást.[4]

Jegyzetek

  1. A Szigligeti Társaság első elnöke, biharmegye.ro
  2. Dávid Gyula: Kulturális és szakmai intézmények, egyesületek. [2009. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
  3. Hajdúföldön - puszták szerén : elbeszélések / Tokaji Oláh Béla ; [közread. a] Szigligeti Társaság. Nagyvárad : Szigligeti Társ., 1936. 130 p.
  4. Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1998. április 7.

Források

  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1984. o. ISBN 963-05-6807-1  

További információk

Kapcsolódó szócikkek