Szex, party és hazugságok (Mentiras y gordas) |
2009-es spanyol film |
|
|
Mario Casas (Tony) és Ana de Armas (Carola) a filmben |
Rendező | Alfonso Albacete David Menkes |
Producer | Gerardo Herrero |
Vezető producer | Javier López Blanco Francisco Ramos |
Műfaj | |
Forgatókönyvíró | Alfonso Albacete David Menkes Ángeles González-Sinde |
Főszerepben | Mario Casas Ana de Armas Yon González Hugo Silva |
Zene | Juan Carlos Molina Juan Manuel Sueiro |
Operatőr | Alfredo F. Mayo |
Vágó | Fernando Pardo |
Jelmeztervező | Cristina Rodríguez |
Gyártás |
Gyártó | Agrupación de Cine 001 AIE |
Ország | Spanyolország |
Nyelv | spanyol |
Játékidő | 107 perc |
Költségvetés | 3 000 000 € |
Képarány | 1,85:1 |
Forgalmazás |
Forgalmazó | Agrupación de Cine 001 AIE |
Bemutató | 2009. március 27. |
Bevétel | 4 282 941 € |
További információk |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szex, party és hazugságok (eredeti cím: Mentiras y gordas) 2009-ben bemutatott spanyol film. A filmet Alfonso Albacete és David Menkes rendezte, a főszerepben Mario Casas, Yon González és Ana de Armas látható. A filmet Magyarországon a „Szex és Film” filmnapok keretében a Kino moziban mutatták be,[1] ahol eredeti nyelven, magyar szinkrontolmáccsal vetítették, szinkronos filmváltozat nem készült belőle.[2]
Alapvetés
A film spanyol tinédzserekről szól, akik nyáron belekeverednek az éjszakai élet, az alkohol, és a drogok forgatagába, ahonnét nincs kiút. A legtöbben anyagi gondjaik megoldását abban látják, hogy maguk is drogterjesztőnek (pushernek) állnak. Végül a dráma Tony halálával csúcsosodik ki, akit barátja, Nico rángatott bele a drogüzletbe. A film nyíltan ábrázolja a szórakozóhelyi gátlástalan szexet, az elzüllött életmódot és a homoszexualitást.
Szereplők
Nézettség
Spanyolországban a premier első hétvégéjén közel 300 000-en nézték meg a filmet,[3] míg a második heti nézettséggel együtt már közel fél millióan (497 490) nézték meg a mozikban. Első két heti bevétele 3 002 784 euró volt. Összesen 4 282 941 euró bevétel folyt be a jegyeladásokból, amellyel a készítők elégedettek voltak.[4]
Források